…mondja a jól ismert népdal. Tudjuk, hogy a víz megléte elengedhetetlen a sikeres vadgazdálkodás számára, azonban az áradás pont annyi rombolást is jelent, mint amennyi áldást.
Néhány hét, és elkezdődik legkisebb nagyvadunk, az őzbak vadászati idénye. Kétségkívül a vadászatra jogosultak bevételének meghatározó részét teszi ki a bakok elejtése. Azonban a jól szervezett, hangulatos cserkeléseket vagy lesvadászatokat akadályozhatja a vadászterületet érintő áradás. A vad elhagyja megszokott helyét, vagy beszorulhat egy-egy víztől védett területre, esetleg ki sem tud jutni az ártérből, és elpusztulhat. Az áradás visszavonulása után még hetekig nem lehet az ártérben közlekedni. A Nimród felkereste az egyik illetékes szakhatóságot, hogy tájékoztatást kérjen a kelet-magyarországi folyókon várható tavaszi vízállásról és esetleges áradásokról. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mátészalkai kirendeltségének egyik szakaszmérnöke, Sándor Attila válaszolt a kérdéseinkre.
– Milyen tavaszra számíthatunk vízügyi szempontból?
– Kezdjük a hidrometeorológiánál, azaz a csapadék eloszlásával, mennyiségével, hatásával. A Tisza vízgyűjtő területe – a határon túli részeivel együtt – majdnem fél magyarországnyi. Idehaza januárban és februárban kevés csapadék hullott. A decemberben leesett hó megfagyott, a kisebb-nagyobb havazások nem tekinthetőek meghatározónak. Azonban a Kárpátokban más a helyzet. Az ukrajnai szakemberekkel közösen sikerült kiépíteni egy „vízrajzi távmérőrendszert”, mely 172 darab állomásból áll, és normális esetben 5 percenként küld adatot a vízállás, a csapadék és a léghőmérséklet változásáról. Viszont a háború miatt ez is akadozik. Amit biztosan tudunk, hogy odaát, a Kárpátokban a hóban tárolt vízmennyiség 2,5 köbkilométer volt február közepén, ami nem kevés. A melegedés miatt a fagyhatár húzódik felfelé, és most körülbelül 1,7 köbkilométer. Ez lényegesen több, mint az átlag. Hogy miként fog lejönni, az attól függ, hogy melegedés miatt vagy esőzés következtében olvad-e el. A zöldár is tulajdonképpen ezekből alakul. Ez annyit tesz, hogy már kizöldült a vegetáció, az uszadékban is jellemzően több a zöld növényi rész. Hogy mikorra fog megérkezni, biztosan nem lehet tudni. Ami viszont fontos, hogy átlagosan két nap alatt ér ide az ár. Ez a felkészülés és a védekezés megszervezéséhez nagyon kevés, pontosan ezért építettük ki a jelzőrendszert. A kollégák folyamatosan figyelik a légköri viszonyokat, csapadék-előrejelzéseket, hogy azonnal tudjunk reagálni.
– Sokszor lehet hallani a híradásokban a különféle készültségi szintekről az árvizek kapcsán. Mi határozza meg ezeket?
– Elsősorban a töltések kiépítettségéhez igazodik. Ennek megfelelően elsőfokú készültségnek nevezzük, ha a folyó kilép a medréből, és eléri a töltést vagy a gátat. Ez már kockázatot jelent, hiszen terhelést kap a földműrendszer. Ilyenkor ellenőrizni kell például a zsilipeket, illetve napi két alkalommal a vízszint emelkedését. A második foknál már elérte a gát felét, s immár napi négy alkalommal ellenőrizzük a vízszintet, a harmadiknál pedig az úgynevezett töltéskorona alatt van a víz, mintegy másfél méterrel. Már a második foknál 24 órás megfigyelést tartunk.
– A folyópartokon található fekete-fehér mérőoszlopok vagy parthoz rögzített számlapok mit jelölnek?
– Magyarország geodéziailag a Balti-tenger szintjéhez van kalibrálva, ez a jól ismert „tengerszint feletti magasság”. Tehát az adott folyószakasz tengerszint feletti magasságát kell alapul venni, és hozzáadni a mércéből éppen még kilátszó egységeket.
***
Mint kiderült, a háború még ebben a kérdésben is meghatározó tényező. Bővebb felvilágosítás és információ az illetékes vízügyi igazgatóságoknál kérhető, hogy időben felkészülhessünk a vadászterületeinket érintő változásokra.