Január 31-én befejeződött a nevelt réce vadászati idénye, Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke lapunknak értékelte az elmúlt idényt.
A legutolsó, január 27-ei vadászaton 8 fő visszajáró osztrák vendégvadászuk mintegy 914 récét hozott terítékre. Ezzel a 2021/2022-es vadászati idény a vízivad esetében befejeződött a Hortobágynak e részén.
– Különös és nehéz évek állnak mögöttünk, s a világjárványok nem kímélték az állattenyésztést sem – tájékoztatta lapunkat a társaság elnöke.
A szabadon, a szabadban nevelt tőkés réce a vadtenyésztés szempontjából mindig is nagy kihívás elé állította a vadgazdákat. A Hortobágyon sohasem szerették a kötöttségeket, és a Dinnyési-tó közel 15 hektáros területén – a madárinfluenza kockázata ellenére – évek óta nevelnek tőkés récéket.
– Nincs min gondolkodni, várni. Tenni kell a dolgunkat, minden lehetőségünket, minden tudásunkat felhasználva! – mondja az elnök. – Kockázatos vállalkozás volt ennyi récét a madárinfluenza idején felnevelni úgy, hogy a Hortobágy európai viszonylatban az egyik legjelentősebb vonuló- és pihenőhelye a költöző madaraknak. A nyílt vízi, vizes élőhelyi nevelés során fokozottan számolni kell a ragadozók okozta veszteségekkel, és a migráló récékkel is csökken a vadászható állomány nagysága. Úgy gondolom – teszi hozzá –, hogy ez utóbbi körülmény egyúttal szerencsés is, hiszen a Hortobágy környéki vizek kiváló otthonául szolgálhatnak a migráló récének. Veszteségeink a természetes állomány erősítését is szolgálhatják.
A 2021/2022-es idény több vállalást követelt meg a társaság szakembereitől, hiszen a Debreceni Egyetem gyakorlógazdaságaként már a mögöttünk álló szemeszterben, félévben is folyamatosan fogadták a kar vadgazdamérnök-hallgatóit és kutatóit. Varga Ferenc kiemeli, hogy a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság abban más, hogy a vadgazdálkodás, a vadászati turizmus és a helyi vendéglátás teljes keresztmetszetét be tudja mutatni a hallgatóknak, akik a tapasztalatok alapján eldönthetik, hogy mely ágazat felé szeretnének orientálódni. Minden munkakör sikere az egyén sikerében is rejlik, s ha azt jó kedvvel végzik a diákok, később, az egyetem után pontosan tudni fogják, mivel szeretnének foglalkozni. A gyakorlati képzőhely mellett azonban a kutatás is fókuszba került. Így a vadbetegségektől kezdve a vadtenyésztés kérdésein át a természetvédelem megoldásra váró problémáival is foglalkoznak.
– A jó eredményeket és a jó tapasztalatokat követően, dr. Juhász Lajossal, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kara tanszékvezetőjével már kiértékeltük az együttműködést, és tovább folytatjuk a következő években is a munkát. Persze a tavaszi félévben elsősorban az állománybecslési, tervezési, vadgazdálkodási és időszakos munkák következnek, de minden bizonnyal a dúvadgyérítésben, a csapdázásokban is sok új és hasznos élménnyel, tapasztalattal gyarapodhatnak a Hortobágyon a debreceni diákok.
