Nem kell a vadászoknak magyarázkodniuk az életmódjuk miatt, immár megteszi helyettük a tudomány, amely mindenki számára érthetően közli azt, ami egy vadásznak evidens.
Nem kétséges: az idei október igazi „tudományos sztárjai”: az ősemberek. A Svéd Királyi Akadémia az idei orvosi Nobel-díjat Svante Pääbónak ítélte oda, az emberi törzsfejlődés és kihalt emberelődök genomjának kutatásáért. A tudós a paleogenetika megalapítója, nevéhez fűződik a Neander-völgyi ember genomjának feltérképezése.
Bennünket azonban legalább ennyire érdekelhet egy, a Scientic Alertben szemlézett tanulmány (az írás eredetileg az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban jelent meg), ami röviden így összegezhető: szemben az elmúlt évtizedek állításaival, az ősemberek nem vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, hanem 2 millió éven keresztül csúcsragadozóknak számítottak.
Az izraeli Tel Aviv Egyetem és a portugáliai Minho Egyetem antropológusaiból álló csoportot Ben-Dor professzor vezette, s több száz, korábban közzé tett tanulmányt vizsgáltak át. Mindezek összegzésével igazolták, hogy nagyjából 12 ezer évvel ezelőttig elsősorban csúcsragadozók, vadászok voltunk.
– Úgy döntöttünk, hogy más módszereket alkalmazunk a kőkorszaki emberek étrendjének rekonstruálására: megvizsgáljuk a saját testünkben megőrzött memóriát, anyagcserénket, genetikánkat és fizikai felépítésünket – foglalta össze Ben-Dor. – Az emberi viselkedés gyorsan változik, de az evolúció lassú. A test emlékszik.
Az egyik kiemelkedő példa az emberi gyomor savassága, nemcsak a mindenevőkhöz, de még más ragadozókhoz képest is. Az erős savasság nagy mennyiségű energiát igényel, és létezése bizonyítja az állati termékek fogyasztását. Fontos bizonyíték a testünkben lévő zsírsejtek szerkezete is. Genomunk is jelentős bizonyítékokat tárol az emberek ragadozóként történt evolúciójára. Az őskori emberek csontjaiban lévő izotópok kutatása azt mutatja, hogy az emberek nagy és közepes méretű, magas zsírtartalmú állatok vadászatára szakosodtak.
Tudományos tény tehát: az emberi evolúció nagy részében maga a vadászat központi tevékenység volt! Csak körülbelül 85 ezer évvel ezelőtt kezdődött Afrikában és körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt Európában és Ázsiában az a változás, aminek során fokozatosan nőtt a növényi élelmiszerek fogyasztása. Mindez összefügghet a nagytestű állatok fokozatos kihalásával.
A vadászat emberi evolúciónk mozgatórugója. Génjeinkbe vésődött.