Ezúttal egy példán keresztül vesszük számba, hogy milyen mértékű anyagi terhet jelenthet a vadkár elleni védekezés egy vadásztársaság életében.
Ismét belevetjük magunkat a „mintaterületünk” ügyes-bajos dolgaiba, aktualitását tekintve pedig mi más lehetne a téma, mint a vadkár elleni védekezés. Ahogy a korábbi részekben már szemléltettük, a Sellyei Pagony Vadásztársaság komoly energiát fektet a mezőgazdasági vadkár megelőzésébe, ami által 15 éve nem volt peres eljárásig jutó ügyük.
Mindez köszönhető a vadföldgazdálkodásnak, illetve az aktív és passzív vadkárelhárításnak is, mely utóbbi a területen található mezőgazdasági kultúrák villanypásztorral való bekerítését jelenti a kritikus időszakokban. Ez sajnos egyáltalán nem szolgálja a vad érdekét, jelentős mértékű élőhelyet veszt általa a vegetációs időszakban. Szerencsére viszont még így is megfelelő nagyságú és minőségű élettér áll rendelkezésre az erdősült területeken, illetve a jelentős számú vadföldön és vadlegelőn. A cikksorozat előző írásában, egy valós példán keresztül a vadföldművelés egy hektárra vetített, minimális fajlagos önköltségét számoltuk ki, most pedig a villanypásztoros védekezés költségeit szemléltetjük egy 20 hektáros terület esetén, nettó árakon számítva. Ezeket a cikkhez kapcsolódó táblázatban foglaltuk össze.
Tehát adott egy húsz hektáros kukoricatábla, amelyet meg kell védenünk a vaddisznó és a gímszarvas túrási, taposási, rágási kártételétől. Illetve adott a vadászati törvényünk, mely a kár megelőzése tekintetében a vadászatra jogosult kötelezettségei közé sorolja az ideiglenes villanypásztor telepítését (ha a kár másképp nem elhárítható), illetve rendelkezik ennek közös üzemeltetéséről a földhasználóval. Ez utóbbival a „mintaterületünkön” nincs probléma.
A tábla helyétől függően egy akkumulátorról, vagy hálózatról működő villanypásztor készülékre lesz szükségünk. Adódhatnak helyzetek, ahol egy közeli ingatlanról vagy telepről kihúzható a hálózati csatlakozás, de jellemzően a napelemmel táplált akkumulátoros rendszer jelenthet megoldást a vadkárelhárítás során. Jelen esetben egy olyan készülék szerepel a példánkban, mely mindkettőre alkalmas, de a tábla elhelyezkedése miatt a hálózati csatlakozás nem megoldható. Emiatt a készüléken kívül szükség van napelemre, töltésvezérlőre, akkumulátorra, és a kábelezésre, ami mindezek összekötését és villanypásztorrendszerre történő csatlakozását szolgálja. A rendszer kiépítéséhez pedig szükségünk lesz magára a villanypásztor-vezetékre, melyből jelen esetben egy hat fémszálas típust alkalmazunk, melyből egy csomag 400 méterre elegendő, ebből négy sorra elegendő mennyiségre lesz szükségünk. Kellenek még akácoszlopok, most hegyezett, 2 méter hosszú, 4x4 cm-es négyzet alapúra fűrészelt oszloptípusra esett a választás, amelyeket 15 méterenként fogják leverni. Továbbá minden oszlopra – a négy sor vezeték miatt – négy darab műanyag szigetelőre is szükség van.
A mellékelt táblázatban látható, hogy a példánk alapján – ahol egy téglalap alakú tábla 400 és 500 méteres oldalakkal rendelkezik, a tábla kerülete így 1800 métert tesz ki – egy komplett villanypásztor rendszer önköltsége nettó 340 forint/méterre tehető, melyhez a telepítés költségei is hozzáadódnak addigra, míg betölti a funkcióját, a fenntartásáról nem is beszélve. Feltüntettük a hektárra vetített önköltséget is, viszont ez megtévesztő lehet, hiszen egy szintén 20 hektáros, de 200x1000 méteres oldalakkal rendelkező táblának nagyobb a kerülete, mint a példában szereplőé. Megjegyezzük, hogy természetesen nem kell minden tábla esetén, minden alkalommal, minden összetevőt újra megvásárolni, ezért a vadkár elleni védekezés költségeinek felmerülése más, mint az előző részben tárgyalt vadföldgazdálkodásé. Illetve nem a legolcsóbb megoldásokkal éltünk a példában. Viszont jó alapot adhat ez a számítás arra, hogy például eldöntsük, érdemes-e a saját vadföldjeink bekerítését megvalósítani, vagy milyen költségekkel kell számolnunk további megvédendő kultúrák esetén. Fontos döntések ezek akár a vadállomány nagysága, akár a vadkárveszélyes kultúrák vetésterülete, akár a termények felvásárlási árának mai alakulásának tükrében.
