Azon vadásztársaságoknál tapasztalták a pozitív fejleményt, ahol nagy hangsúlyt fektettek a vadgazdálkodás során a dúvadgyérítés mellett az élőhely-gazdálkodásra.
Az apróvadállomány csökkenő tendenciája ellenére, bizonyos területeken több fácáncsibét látni, és a nyúlállomány is szépen gyarapodik az idén.
„Hála Istennek, jók az adottságaink, mert az uralkodó északnyugati széljárás, a domborzati viszonyok, facsoportok, csenderesek, fásítások miatt, még intenzív szeles időjárás esetén is elviselhető. Valamint jól együtt tudunk dolgozni a földhasználókkal az apróvad érdekében” – hallottuk Török-Márkus Gábor vadgazdától, aki az Etyeki-dombság szívében, Fejér vármegye északi részén kezel egy bérelt területet. Mindennek köszönhetően náluk is nőtt a fácánállomány, egy területbejárás során 3 tyúkkal 20 csibét számolt – melyet eddig nem tapasztalt a területen –, ráadásul a teljes létszámot az aljnövényzetben megbúvó csibék miatt meg sem tudta határozni. Török-Márkus Gábor hozzátette: a földhasználók az AKG-, AÖP-előírások szerint gazdálkodnak.
„A gazdákkal történő egyeztetés alapján minden mezőgazdasági munkaművelet – műtrágyaszórás, vegyszerezés, kaszálás, betakarítás – előtt kutyával lejárjuk a területet” – magyarázta a férfi. „Ezen a területrészen 130 hektár kaszáló, gyep található, de még soha nem találtunk a munkálatok után elpusztult fészekaljat vagy őzgidát. Hozzáteszem a földhasználók betartják a vetésforgót is, ami szintén előnyös az apróvad számára, illetve minden évben hagynak el sávokat a földterület szélén, amibe mindig más növényfajt vetnek, ahol az apróvad el tud rejtőzni.”
Lados Edvárd, a hévízgyörki Galgatáj Vadásztársaság hivatásos vadásza úgy vélekedik: az idei fácán- és a mezei nyúl szaporulatot össze sem lehet hasonlítani a tavalyival, annak most minimum a megduplázódását látja a vadászterületet járva.
„Visszaszorult a vaddisznó, nemcsak a rendszeres vadászatok, hanem a megerősített védelem (villanypásztor, vadriasztó szerek) miatt is, így nem volt, ami elpusztítsa a tojásokat” – hallottuk tőle. „Nagy hangsúlyt fektetünk a dúvad gyérítésére csapdával és puskával, azt gondolom, ez jelentős szereppel bír az apróvadállomány növekedésében. Kiskertek, nádasok, kisebb, 30 hektáros területek, vizek vannak a területünkön, ami kedvező az apróvadnak. Igaz, a nádasban a disznó is megtelepedett. Amikor megyünk az autóval, csak kapkodjuk a fejünk: itt röppen fel 2 fácán, ott négy, amott tyúk vezet rengeteg kiscsibét és nagyon sok a mezei nyúlfi is. Az idősebb, tapasztalt emberek sem emlékeznek ilyenre, hogy ennyi apróvad lett volna, ami nyilván annak is betudható, hogy a csapadékos időjárás hatására erős volt a vegetáció, jutott bőven táplálék és költő-, illetve búvóhely. Emellett nagy figyelmet fordítottunk mi magunk is az apróvad etetésére.”
Lados Edvárd hozzátette: ha már csak 50 százalékban tudnak a gazdákkal egyezkedni abban, hogy ők is támogassák az apróvadvédelmet, például mezővédő erdősávok, a táblák közti növénysávok biztosításával, minél későbbi, nagy figyelemmel végzett kaszálással, a nádasok bolygatásának nélkülözésével, és ehhez hozzáteszik a vadászok az etetést, a dúvadgyérítést, akkor sokkal nagyobb az esély a sikeres apróvadgazdálkodásra.
„És persze, kellenek elhivatott, jó szakemberek is, mint a kollégám, az Arany Szarka-díjas Wilhelm György, aki immár 30 éve dolgozik a szakmában és mindig fontosnak tartotta az apróvad védelmét és tett is érte” – fűzte hozzá Lados Edvárd. „Az ő szakterülete a szárnyas dúvadgyérítés, így két hónap alatt 120 szarkát fogott. Én pedig csapdázással és kotorékozással másfél hónap alatt 35 rókát hoztam terítékre.”