Augusztus közepe van, egyre rövidebbek a nappalok, lassan vége a nyárnak és a vadásztársadalom izgalommal tekint a közelgő szarvasbőgésre. Előtte viszont még e hónap 15-én több apróvadunk idénynyitánya zárja a nyarat.
De itt most nem a tőkés récére gondolok, hanem a két másik szárnyas apróvadunkra, az örvös galambra és a balkáni gerlére.
Nagyobb csapatokba verődve a mezőgazdasági kártétele mindkettőjüknek jelentős lehet, nemcsak az érő napraforgóban, hanem már a vetési időszakot követően, a kibújó hajtások csipegetésével is komoly károkat tudnak okozni. Vadgazdálkodási szempontból a vadásztársaságok kevés jelentőséget tulajdonítanak nekik. Az örvös galambra viszonylag kevesen vadásznak. Elsősorban beszállófáiknál lehet eredményesen elejteni, de van a vadászatának egy igen érdekes és izgalmakkal teli módja is. A balkáni gerlére az érő napraforgótábláknál, vagy a tarlókon érdemes vadászni.
„Semmire sem való az a madár.” Ezt a kijelentést már többször hallottam vadászoktól, holott ez egyáltalán nem így van. E két vadfajunk könnyedén eléri a 70 kilométeres óránkénti sebességet is, így vadászatuk valódi kihívás. Az örvös galamb és a balkáni gerle elejtése jóval komolyabb lőkészséget igényel, mint a kelő fácánkakas terítékre hozása.
Hazánkban kevesen művelik az örvös galamb vadászatának egyik legizgalmasabb válfaját, amikor is csalimadarat használunk. A vadászathoz jómagam egy álcahálót, egy tucat fél héj-csalimadarat és a „szuperfegyvert” használom, vagyis a mozgó szárnyú, repülésből landoló örvös galambot imitáló, verdeső szárnyú csalit. Az álcahálót – ahol a madarak rendszeresen mozognak – egy fasor szélén állítom fel, míg a csipegető csalikat, valamint a földet érő, tárt szárnyú madaramat innen 15 méterre a tarlón, vagy vetésen két sorban. A berepülő madarakat kellő közelségbe kell engedni ahhoz, hogy eredményesen lehessen rájuk vadászni. A leggyakoribb hiba, ha túl hamar emelkedünk ki a háló mögül a lövéshez, így a madár túl korán vesz észre. A vadászathoz negyedes és feles szűkítés elegendő, viszont javasolt a 32 grammos gerléző lőszer használata.
Ezzel a módszerrel szép terítéket lehet elérni. A vadászatra jogosultaknak érdemes a két faj hasznosításában gondolkodni, mert ezzel nem csupán bevételre tehetnek szert, hanem a vadkár nagyságát is mérsékelhetik. A húsa rendkívül ízletes, többféleképpen is elkészíthető, és ahogyan a tanárom – és egyben a bányavölgyi lőtér alapítója, Szabó Zoltán mondta – nekem egyszer: „jól mutatnak a fazékban”.