Ragadozóvadászat tekintetében ezúttal a borzzal foglalkozunk kiemelten. Emellett persze szó esik a szárnyas dúvadgyérítéséről, a háziállatok vadállományra gyakorolt hatásáról, ASP-ről, aranysakál felmérésről és a már megszokott, valamint új rovatainkban is aktuális témákkal készülünk.
Itt a február, a farsang ideje, s vele együtt elérkezett a rókák nászának, a koslatásnak az időszaka is. A ravaszdik ugyan egész évben vadászhatók, de az év eltérő időszakaiban más-más módszerekkel lehet eredményes a terítékre hozataluk. Vajon mikor és miképpen érdemes próbálkozni? Ezt foglalja össze Szigeti Edit cikke, amiben gyakorlati szakemberek mondják el a témával kapcsolatos tapasztalataikat.
Ragadózóvadászat tekintetében meg kell hagyni, a borzról jóval kevesebb szó esik, mint például az aranysakálról, vagy a rókáról. Nem csoda, hiszen a témában jártas, szenvedélyes borzvadászra bukkanni sem volt könnyű feladat. Szerkesztőnknek Szőke Attila, a Bugyi határában gazdálkodó Tessedik Sámuel Vadásztársaság hivatásos vadásza mesélt a borzvadászat kapcsán, a jellemzően apróvadas területen több mint húsz év alatt szerzett tapasztalatairól.
Régmúlt idők szárnyas dúvadgyérítéséről szerkesztőbizottságunk tagja, dr. Koncz István ragadott írógépet, hogy lejegyezze gondolatait.
„Kutya bajunk” címmel kollégánk fejti ki a kóbor háziállatok és a vadállomány kapcsolatának problematikáját.
E havi interjúnkban Székely Lászlóval, a Borsodi Bányász Vadásztársaság elnökével, a vármegyei vadászkamara tiszteletbeli elnökével beszélgettünk, főként az afrikai sertéspestis északi országrész vaddisznóállományában végzett pusztításáról.
Februári lapszámunkban Tóth Gergely tájegységi fővadász ír a 101. Tiszazugi Vadgazdálkodási Tájegység zöldfolyosói mentén végzett aranysakál akusztikus állományfelméréséről.
A drótszőrű német vizsla fajta kialakításakor az elhivatott tenyésztők létrehoztak tenyésztési és vizsgaszabályzatot, mely – a mester munkáját őrizve – Hegewald néven, 2022-ben már a 87. alkalommal került megrendezésre Németországban. Csíki Zsomborral, a vizsga magyar résztvevőjével beszélgettünk.
Február a Kaszó Kupa ideje, a vérebesek egyik legfőbb „ünnepnapja”. Ennek kapcsán összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Mivel kedveskedjünk a vadnak sorozatunk második részében: a hónap vadföldnövénye a zab ismertetésével, illetve további tippekkel jelentkezünk, a többi között a vadföldek elhelyezéséről, teendőkről.
Éltető hagyományaink sorozatunk 21. részében ismét a terítékre, az elejtett vadat megillető végtisztességre helyeztük a hangsúlyt.
Vágáshelyzet címmel Juhász Ferenc cikkét olvashatják, melyben vadkárelhárításról ír a gazdálkodó szemével, de egyáltalán nem a klasszikus értelemben.
A lesvadászat lőtechnikája egyszerűnek tűnik, de nem az, kivéve, ha a lest a magunk számára alakítottuk ki. Hogy a jó találat eléréséhez mi mindenre kell figyelni, arról Simonyi Ottó ír részletesen.
Felszerelés rovatunkban ebben a hónapban a lőszerújratöltéssel, pontosabban annak nehézségeivel foglalkozunk.
Lapunk olvasóinak talán nem árt megismerkedni a múlt azon állatkert-igazgatóival, akik egyúttal neves vadászok is voltak, s, hogy miként őrzi a főváros szíve Xántus János, Nadler Herbert, Szederjei Ákos örökségét.
A vadászati emlékhelyekhez kapcsolódó sorozatunk következő részében a Bakonyba, Huszárokelőpusztára látogattunk.
Februári lapunk portréját Keszthelyi Jenő intarziaművészről, a Száz év, száz vadász album portréinak alkotójáról készítettük.
Lapunk új, az egész évet végigkísérő sorozatában, melyben tizenkét útvonalon keresztül cserkelünk Ilosvay Ferenc nyomában az ország különböző tájrészein, a Tiszahát, a Zempléni-hegysor következik.
Hogy kerülhet egy művészetkedvelő vadász két különböző korban élt embernek a szellemi körébe, egyazon időben? Erre ad magyarázatot Kőhalmy Tamás e havi cikkében, avagy Pieter Bruegel és Mácsai István művészetének találkozása a vadászatban.
Februári irodalmi anyagunk is a farsang jegyében készült.
Goodbye, hazám! világvadászokról szóló sorozatunk következő részében dr. Pálos Gábor 2004. évi argentínai vízivadászatának élményeit olvashatják.
Három év is eltelt már azóta, hogy Pieter Delport, a namíbiai Eintracht Jagd Safaris tulajdonosa egy vadászati csomagot ajánlott fel az Európa-bajnok magyar szarvasbőgőcsapat részére. A 2022. októberi út beszámolóját aktuális lapszámunkban megtalálják.
Hidvégi Béla újabb beteljesült vadászálmáról, a marokkói sörényes juh eredeti élőhelyén való elejtéséről írta meg élményeit.
Örömpörkölt gasztronómiai rovatunkban ezúttal egy „házi készítésű” fokhagymás dámszarvasmáj került reflektorfénybe, céklával és aszaltszilvával.