A link vágólapra másolva!
Cikk kép

Előző írásomban azon tépelődtem, hogy milyen felszerelés ideális a hosszú, kis szünetekkel megszakított 6-8 órás éjszakai cserkelésekre, amely vegyes terepen, tehát sűrű erdő és nyílt szántóföld váltakozó viszonyai között zajlik.

A tépelődés szón van a hangsúly, ami a tapasztalatlanságomra utal. Ezért természetesen nem tanácsokat írok, hanem egyrészt a hasonló helyzetben lévő kezdő vadásztársakkal osztom meg a kétségeimet, ezzel talán picit megnyugtatva őket, hogy nincsenek egyedül a gondjaikkal, illetve szeretném a tapasztalt vadászokat arra késztetni, hogy akár itt, a Nimród oldalán vagy bármely más fórumon segítsenek a kezdőknek, mert rengeteg pénzt és energiát tudnak megspórolni számukra.

Van egy nagyon jó állapotban lévő, de mégiscsak régi IZS bock sörétes puskám 16/70-es kaliberben, illetve egy átalakított Carl Gustafs M38-as, 6,5x55 kaliberű modell, amely az M96-os Svéd Mauser rövidebb csövű változata. Utóbbit vadászboltban vettem, természetesen használt állapotban, amelyen a hadi agyazás egy szép és sérülésmentes fa vadásztusára lett kicserélve. A cső hibátlan, lőtéren, nyílt irányzékkal 100 méterre is pontos és egymást érő találatokat lehetett elérni vele. Van rajta egy kétrészes picatinny sín, amely szakszerűen, stabilan lett feltéve. A zárszerkezet tökélesen működik és hibátlanul adagolja a lőszert. A probléma vele az eredeti hadi sütés, ami rendkívül kemény, illetve ha céltávcső kerül rá, akkor a szintén eredeti zászlós biztosítása sem ideális. Érdeklődésem eredményeként megtudtam, hogy nagyjából 80-100 ezer forintért lehetne megfelelő elsütőszerkezetre és hozzá való oldalbiztosításra cserélni a régit, vagy valamivel olcsóbban csak a sütést. A picatinny sínre szerelhető Red Dot-ból már 50-80 ezer forintért lehet találni megfelelő minőségűt, amely bírja a gyűrődést. Ha nem nyúlok semmihez, akkor egy ilyen Red Dot felszerelésével úszom meg a legolcsóbban, de kérdéses, hogy a kemény hadisütés milyen problémákat okoz. A sörétes puskámmal pedig az a bajom, hogy nekem rövid, ezért költeni kéne rá, de nem vagyok biztos benne, hogy megéri. Ha eladom, és a várhatóan csekély bevételt alaposan kiegészítem, akkor vehetnék egy ’pumpás’ vagy félautomata, cserélhető choke-os sörétes puskát, ami egyszerre alkalmas cserkelésre, illetve az apróvadas vadászatokra. Ha pedig a Carl Gustafs is eladó sorba kerül, akkor talán a kettőért megkapom az új sörétes árát, így csak a szerelékre és a Red Dot-ra kell költenem. Ez egy nagyon vonzó irány számomra, a bennem élő 52 éves kamasz amúgy is szeretné a filmekben sokat látott előagyszánas fegyvert, viszont hazai szemmel nézve nem kifejezetten vadászias megoldás, illetve a hatásos lőtáv is erősen korlátos az esetében. Van egy variábeles, világítópontos céltávcsővel felszerelt .308-as kaliberű puskám is, amit nagyon szeretek, eddig jól tette a dolgát, viszont nehéz, és féltem az éjszakai cserkelés viszontagságaitól.

Ahogy az elején ígértem, tanácsként használható dolgot nem írtam le. Sőt, azt kifejezetten nem ajánlom senkinek, ahogy én láttam neki az első puskáim beszerzésének. A kapkodva meghozott, tapasztalatokat nélkülöző döntések árát megspórolhattam volna, de ezt már csak utólag látom, ahogy egyre többet vagyok kint területen.

A szerző hivatkozott, korábbi írását ide kattintva  olvashatják el.