Augusztus utolsó hétvégéjén rendezték meg Szentendre legnagyobb fesztiválját, ahol a 14 éves vad‒ és természetfotós, Farkas Kornél (aki lapunkban is publikált több alkalommal) is bemutatta fotókiállítását, ennek apropóján beszélgettünk vele.
Felfedezhető csodák II. címmel nyitotta meg Kopin Katalin, a Ferenczy Múzeumi Centrum művészettörténésze Farkas Kornél második önálló fotókiállítását augusztus 26‒án, pénteken 18 órakor, a Szentendre Éjjel‒Nappal Nyitva Fesztivál és Borkorzó esemény keretein belül. Szeptember 9‒éig, közel két héten keresztül látható 15 kihelyezett fotója a Dunaparti Művelődési Ház udvarán, ahová mi is ellátogattunk, hogy a képekkel körülvéve – a Duna‒parton – beszélgessünk a fiatal fotóssal, mind a kiállításról, mind a fotózásról, és az eddigi eredményeiről, terveiről.
– 10 éves koromban a kerti faházunkban keresgélve bukkantam rá a szüleim régi fényképezőgépére, amivel eleinte lakóhelyem, Szentendre zegzugos utcáit örökítettem meg, később Budapesten fotóztam, majd egyre inkább a tájfotózás vált szenvedélyemmé, a szüleim segítségével vásárolt – mai napig használatban lévő – Nikon D3500‒as gépemmel. Ezekből a képekből nyílt meg első önálló tárlatom 2020. november 7‒én, a szentendrei P’Art moziban, ami nagy motivációt adott a folytatáshoz – mesélte Kornél a kezdetekről.
Keresztapja vadász, pár éve az üzekedés időszakában ment ki vele terepre, innentől kezdve vált a természet és a vad a fő fotózási témájává.
– Az azóta eltelt két év alatt rengeteget fejlődött, változott már a látásmódom, sokat tanultam, tapasztaltam a terepen töltött idő alatt. A kezdetekhez képest jobban fókuszálok az apró részletekre, pillanatokra, hiszen szeretném jobban megmutatni az érdeklődőknek a természet titkos pillanatait – folytatta. Fotóit javarészt cserkelve készíti, de néha leshelyen is várakozik, ez a hivatásos vadász iránymutatásától is függ, akivel adott esetben a területre látogat.
Annak, aki – akár hozzá hasonlóan, fiatalon – szeretne belevágni a fotózásba, azt tanácsolja, hogy eleinte próbáljanak ki minden fotózási ágat, ezáltal fognak rájönni arra, mi tetszik, és megy nekik a legjobban, és ha eleinte nem is készülnek jó képek, folytassák, hiszen idővel látni fogják a fejlődést.
A fiatal fotós jövőbeli tervei között szerepel az, hogy az országban minél több helyre eljusson, minél több vadászati‒ és terepi tudásra tegyen szert, hogy még jobb fotóssá, és idővel vadásszá is válhasson.
