A rendezvénysorozat következő állomásának Pécs adott helyszínt.
A pünkösdi hosszú hétvégét követően, május 30-án találkoztak a baranyai vadászok, vadgazdák és érdeklődők az Országos Magyar Vadászkamara Baranya vármegyei Területi Szervezetének székhelyén, a soron következő Nimród Fórum alkalmából.
A Baranya Vadászkürt Együttes köszöntőjét követően Bors Richárd, a Nimród Vadászújság főszerkesztő-helyettese és a rendezvény házigazdája köszöntötte a résztvevőket. Egyúttal tájékoztatta őket, hogy az előzőleg meghirdetett programban változás történt, ugyanis Csányi Erika, a Fauna és Flóra Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja nem tudta megtartani előadását külföldi tartózkodása miatt.
Ezúttal rendhagyó módon avatóünnepséggel kezdődött a rendezvény, hiszen ez alkalomra készült el a Baranya vármegyei vadászkamara új konferenciaterme, amelyet részben az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében, a világkiállítási iroda támogatásával valósítottak meg. Az esemény alkalmából beszédet mondott dr. Kovács Zoltán, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, aki hangsúlyozta: a Nimród Fórum rendezvénysorozattal a hétköznapi munka eredményeit és problémáit igyekszik a lap szerkesztősége és az Országos Magyar Vadászkamara előtérbe helyezni, az egész ország területén. Az átadandó terem kapcsán megjegyezte, hogy a világkiállítás szellemiségébe jól illeszkedtek a baranyai fejlesztések – akár a martonfai, akár a kamara vármegyei irodájának beruházásáról beszélünk, ezek nemcsak a világkiállítás sikeréhez járultak hozzá, hanem a mindennapi munkának is értékes hátterét adják a jövőben.
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke átadó beszédében kiemelte, hogy 2018-ban döntött a kamara küldöttgyűlése a kiemelt kamarai célok elindításáról, amelyben a vadásztársadalom számára fontos projektek támogatására vállalkoznak pályázatok keretében. Ennek egyik eleme az ifjúságnevelés, a másik pedig a hivatásos vadászok továbbképzése. Az Ismerd meg a vadászokat ifjúságnevelő program keretében egyrészt rendezvényeket támogatnak, másrészt biztosítják a technikai feltételeit az ifjúsági programok megvalósítására. Az elnök örömmel jelentette, hogy a 19 vármegyéből már 14-ben létrehoztak ilyen objektumokat. Ekként valósultak meg világkiállítási támogatással a baranyai beruházások is. Hangsúlyozta, hogy a vármegye a fejlesztések és programok megvalósítása terén az élen jár. Martonfa és az ott megtartott tematikus programok mind a magyar vadászok javát szolgálják, ahogy az átadott konferenciaterem is. A vadászok és vadgazdálkodás megítélésének javítása kapcsán kiemelte, hogy a világkiállításnak fontos szerepe volt, a továbbiakban pedig a fiatalok szemléletformálása révén kell e célt elérnünk.
Az avatóbeszédet követően az előadásokra került sor. Az első előadást Baranya vadgazdálkodásának múltjáról és jelenéről Bognár Zoltán, a Baranya Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának ügyintézője tartotta meg. Először a gímszarvas állományának alakulását mutatta be a vármegye vonatkozásában. Kiemelte, hogy sok tennivaló van még a jelenlegi üzemtervi ciklusban, a 2017-ben kitűzött célok elérése terén. Jelenleg körülbelül 11 ezer szarvas él Baranyában. Az őz kapcsán kifejtette, hogy az utóbbi 10–15 évben csökkent az állomány, jelenleg 10–11 ezer példány a becsült létszámuk, ehhez idomul a hasznosítás aránya is. 2018-as évtől a vármegyei vadászati hatóság visszafogta az őz tarvad hasznosítását, a bakok terén kisebb mértékben csökkentették az elejtési tervszámokat. Emiatt úgy tűnik, hogy az utóbbi években stagnált, majd nőtt már a számuk, de emiatt fontos kérdés még az aranysakál terítékére vonatkozó tervszámok teljesítése a jogosultak részéről. A vaddisznó kapcsán csökkenő tendenciáról számol be az ASP miatti diagnosztikai elejtéseknek köszönhetően, de a 2025-ig megállapított célokért még sokat kell tennie a vármegye vadászainak. Az aranysakál terítéke 2100-as egyedszámot érte el legutóbb, de évről-évre folyamatosan emelkedik. A róka elejtések száma pedig a sakállal párhuzamosan folyamatosan csökken. A 2022-es évben 22 gímszarvastrófea bírálati pontszáma haladta meg a 230-at, csak szeptemberben 12 bika került terítékre a nemzetközi ponthatár felett, emiatt Martonfán kihelyezett másodfokú bírálat zajlott.
A második előadást a baranyai vadászkamara elnökétől, Agyaki Gábortól hallgathatták meg a résztvevők. Témája a vadászudvarok kialakulása és szerepe az európai vadászati kultúrában volt. Történetük kapcsán elmondta, hogy az 1600-as években, német nyelvterületeken, a hercegi és főúri vadászterületeken jöttek létre az első vadászudvarok, amelyeknek jelentős szerepe volt a vadászati hagyományok, szokások és vadásznyelv fennmaradásában. A hannoveri volt az egyik első udvar, amelyet példaként említett meg, ahol kitenyésztették a hannoveri véreb fajtát és amelynek a mai napig hatása van a vérebezés és a vadászkürt terén. A ma is működő tenyésztőszervezet, a Verein Hirschmann megalakulása későbbre, a XIX. századra tehető, de működése a mai napig a „Jagerhof”-okhoz hasonló. A motívumokban is megjelenik ez a hatás, hiszen a szervezet logóján a mai napig megtalálható az ún. farkashorog (wolfshagen), amely a hannoveri udvar által használt jelkép volt.
A vadászudvarokban a vadásszá válás nem volt egyszerű, egyfajta hierarchia uralkodott, melynek alsó szintjén a „kutyafiúk” álltak, majd hosszas tanulási és vizsgázási folyamat után lettek „szarvasszakértők”. Ebből is látszik, hogy a fiatalok nevelése mennyire fontos eleme volt az akkori udvaroknak. A martonfai vadászudvar hasonló szerepet kíván betölteni működésével. Eredeti formájukban csak kevés vadászudvar maradt fent, az egyik ilyen Saupark Springe, amely ma a vadászhagyományok egyik bölcsőjének számít Németországban.
Agyaki Gábor kiemelte, hogy a Martonfa négy szegmensét fogja össze a vadászati kultúrának. A vadászkürtösöknek nem kell már bemutatni a helyszínt, körülbelül 1500-an tanultak meg kürtölni a baranyai tanfolyamokon az elmúlt évtizedekben, ennek most már a vadászudvar adja a hátterét. Kinológiai központként is működik az objektum, a vizslák és vérebek egyik dunántúli fellegvárának számít. Folyamatosan tartanak itt vérebes tanfolyamokat, elővizsgákat, fővizsgákat, illetve az angol és kontinentális vizslák kapcsán is VAV tanfolyamok és különféle vizsgatípusok helyszíne a vadászudvar. Tacskók és terrierek számára műkotorékpálya is rendelkezésre áll. Mindezeken kívül létrejött egy állandó vadászkutyás kiállítás is, amelyet e hónapban avattak fel. A Harmadik szegmensnek a vadászirodalom tekinthető, több baranyai vadász is írt vadászkönyveket és magas szinten alkotott/alkot a vadászsajtóban, továbbá irodalmi táborokat is rendeznek az ifjúság számára. A negyedik téma pedig a gasztronómia, mely szintén ifjúsági táborok központi témáját adja.
Az elnök elmondta, hogy ma Martonfa már brand, amely országos szinten ismert akár a vadászkutyázás, akár a vadászkürtölés terén. Fontos vezérelv az itt megtartott táborokban, hogy az a tudás, amelyet az idelátogatók megszereznek, az minden esetben minőséget jelentsen. A martonfai vadászudvar törekszik a vadászati kultúra minden terén a fiatalok tudását bővíteni, mely nagyon sok feladatot jelent a jövőben is.
Az előadást követően rendhagyó kitüntetésátadásra is sor került, melynek keretében az OMVV Magyar Vadászatért Érdeméremben részesítették Bata Pétert, a Somogyhárságyi Nimród Vadásztársaság vadászmesterét. Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete szervezőmunkájának, illetve az előadásoknak köszönhetően színvonalas rendezvényen vehettek részt az érdeklődők. Mindezt csak tetézte, hogy a szervezők a konferencia lezárása után állófogadással várták a további eszmecserére vágyó résztvevőket.
