Március 29-én, Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának parkjában lelt otthonra a világkiállítás jelképe, a Totem. Az alábbiakban Szőke Gábor Miklós, az agancsszobor készítőjének ünnepi beszédét közöljük.
„2019 nyár elején kért fel Kovács Zoltán államtitkár úr és csapata, hogy tervezzek egy szobrot vagy egy kapu installációt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás bejáratához. A megbízás egészen különlegesnek ígérkezett, mivel a szervezők a szobrom elkészítéséhez hullajtott agancsok felhasználására buzdítottak, de mint ahogy korábbi szobraimnál is, itt is szabadkezet kaptam. Aki ismer, az tudja, hogy keresem a kihívásokat és bár sokféle anyaggal dolgozom, de ennyire élő anyaggal még nem volt dolgom, így örömmel vágtam neki a tervezésnek. Számomra egyértelmű volt, hogy olyan témát dolgozok fel, amely kifejezi a magyar identitást, hogy aki ellátogat a kiállításra, az a szobrom által is közelebb kerüljön a magyar kultúrához, legyen szó hazai vagy külföldi közönségről.
Egy bejáratnál megjelenő üdvözlő szobornak üzenetértéke van. Fontosnak tartottam, hogy szorosan kapcsolódjon a kiállítás üzenetéhez, az „Egy a természettel” jelmondatához. A kapunak a vallásban és a képzőművészetben is szimbólikus jelentése van: az átlényegülést, valaminek a kezdetét hordozza magában.
Művészetemben sokszor merítek ihletet mitikus lényekből és a vadállatokból, legtöbbször felnagyítva a természet erejét az emberek felett. A magyar identitást számomra a legjobban a magyarok lélekvezető állata a Csodaszarvas fejezi ki, aki által hazára leltünk és aki bizonytalanság vagy választás előtt mindig irányt mutatott nekünk.
Létezésünk kezdete óta próbáljuk megérteni miért jöttünk világra, mi a mi szerepünk a természet körforgásában. Az alapvető létfenntartáshoz már kezdettől fogva elengedhetetlen volt a hit és az erő, amelyet az ősi népek sokszor az állatvilágból merítettek, egyes állatoknak természetfeletti erőt tulajdonítottak, totemként tisztelték őket.
Ezt az ősi erőt szerettem volna kifejezni, ezért adtam a Csodaszarvas szobromnak a Totem címet. A lélek áramlása ősi kultúrákban a szájon keresztül történik. Úgy tudunk eggyé válni a természettel, ha összeolvadunk vele. Ezt az utat úgy képzeltem el, hogy a Csodaszarvas száján keresztül lépünk közelebb a természethez, így a Totem maga a világkiállítás kapuja. Az eggyéválást és az összefonódást pedig többezer hullajtott agancs találkozása is kifejezi.
Egy ilyen jelentőségű mitikus állat pedig nem lehet kis méretű, a világkiállításhoz hasonlóan monumentális jelentőségűnek kell lennie, ezért a csodaszarvast több, mint 20 méter hosszúra terveztem, magassága 15 méter, amely legalább egy ötszintes épületnek felel meg. Hosszas kalkulálás után kiszámoltam, hogy ehhez minimum 10 tonna agancs szükséges, aminek beszerzése nem könnyű feladat. Ilyen még nem volt a világon, ezért nem volt kérdés a szervezők részéről, hogy össszegyűjtik. Példátlan összefogás eredményeként az ország valamennyi vadásztársasága, erdészete és rengeteg magánfelajánlásból, hatalmas munkával, de végül két év után összejött a 11 tonna őz, dám és gímszarvas agancs.
Ebből a 11 tonnából egy légies csodaszarvast képzeltem el, 9 ágú aganccsal, amely összeköti az eget a földdel, amely nem kicsi mérnöki és szobrászati kihívás.
Magát a szobrot több, mint 20 tonna rozsdamentes acél szerkezet tart meg a levegőben. A Totemen szobrászokból, hegesztőkből, mérnökökből álló csapatommal körülbelül 1 évet dolgoztunk és a szobrot két héten át építettük a HUNGEXPO helyszínén.
A Totem mindenki számára más érzéseket hív elő. A kiállítás alatt többezer látogató ment át a szobor száján keresztül, sokan megálltak fotózkodni, gyerekek és felnőttek hasonló érdeklődéssel és nyitottsággal tanulmányozták az agancsok izgalmas szövedékét.
Azok értik meg igazán, akik harmóniában vannak önmagukkal, ezáltal a természettel is.
Mások számára félelmetes lehet, ahogyan a természet nem egy zöld szinű műanyag ugralóvár, gyönyörű, de olykor félelmetes, igy szobromat sem az ilyen álszent gondolatok ihlettek.
Számomra fontos szempont volt, hogy ez a szobor nem hetekre készül, hanem generációk számár állít emléket az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak.
A világkiállítás után hosszútávon mindenképp egy természeti környezetben képzeltem el a Totemet. Örülök, hogy a keszthelyi kastély ősfás parkjába tudtuk felállítani csapatommal, ráadásul a szobor számára a legideálisabb helyen: távol az épületektől, a természetben, ahol reggelente szarvasok jelennek meg. Nem is tudnék a Totemnek így jobb helyszínt elképzelni, mint a Vadászati Múzeum és a Festetics kastély közös parkját, amely szimbólikusan is kifejezi a vadászat és a kultúra szerves egységét.
Különösen kedves számomra ez a hely, mert 13 éve itt volt első szabadtéri „Lovak a kastélyparkban” című kiállításom.
A vadászat a kezdetek kezdete óta feltétele az emberiség életben maradásának, a mai világban sincs ez másképp, sőt most talán mindennél fontosabb, mivel vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és megfelelő vadászati kultúra nélkül hamar felborul az ökológiai egyensúly. A természet fenntartása és természeti értékeink megőrzése a mi felelősségünk, erre is emlékeztet a Totem szobor. Köszönöm a megbízást, fogadják szeretettel!”
