A myxomatózis egy rendkívül ragályos és általában halálos betegség.
A legtöbb vadász és gazdálkodó évtizedekig úgy tudta, hogy ez elsősorban az üregi nyulak (mind a vad, mind a házi változat) betegsége. Nem véletlenül: a vírust az 1950-es években szándékosan terjesztették el Európában, hogy megfékezzék a túlszaporodott és sok kárt okozó üreginyúl-állományt. A terv „sikerült”, a vírus letarolta az üregi nyulakat.
A régi tudás azonban mára elavult. A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy a mi mezei nyulunk (Lepus europaeus) szinte teljesen ellenálló a betegséggel szemben. Ha néha-néha találtak is egy-egy beteg mezei nyulat, azt annak tudták be, hogy a rengeteg beteg üregi nyúl között egy vérszívó rovar véletlenül „áttévedt” egy mezei nyúlra. Ezeket az eseteket azonban nem követték járványok a mezei nyulak között.
A helyzet gyökeresen megváltozott. Megjelent a vírus egy új, mutálódott változata (a szakemberek ha-MYXV-nek hívják), ami már kifejezetten a mezei nyulakra veszélyes. Ez az új vírus képes hatékonyan terjedni a mezei nyulak között, és hatalmas pusztítást végezhet azokban az állományokban, amelyek még sosem találkoztak vele, így semmilyen védettségük nincs ellene.
Ez a tájékoztató azért készült, hogy felkészüljünk a minden jelenlegi információ szerint elkerülhetetlen veszélyre.
Miért nem volt eddig veszélyben a mezei nyúl?
Ahogy említettük, az 1950-es évek nagy járványai után a kutatók megerősítették, hogy a mezei nyúl „immunis” a nyúlpestisre. Még laboratóriumi kísérletekben sem sikerült őket megbetegíteni. Ez a megnyugtató tudás évtizedekre meghatározta a gondolkodásunkat.
A hatalmas üreginyúl-járványok idején persze előfordult, hogy a számtalan szúnyog és bolha átvitt egy-egy fertőzést a mezei nyulakra is. De a vírus nem tudott tovább terjedni mezei nyúlról mezei nyúlra. A fertőzés zsákutcának bizonyult. Ez a viszonylagos biztonság szűnt meg az új vírusváltozat megjelenésével.
Az új, „feltuningolt” vírus megjelenése
A vírusok folyamatosan változnak. Két dolog teszi őket különösen veszélyessé:
1. „Fajugrás”: Amikor egy vírus megtanul egy új állatfajt is megfertőzni.
2. „Kereszteződés” (rekombináció): Amikor két különböző vírus találkozik, és genetikai anyaguk keveredésével egy új, egyedi tulajdonságokkal bíró „keverék” jön létre.
A mezei nyulakra veszélyes új vírus pontosan egy ilyen kereszteződés eredménye.
Először Spanyolországban észlelték 2018-ban, ahol az ott élő ibériai mezei nyulak között okozott hatalmas pusztítást. Ez volt az első bizonyíték arra, hogy létezik egy olyan myxomatózis vírus, ami képes önálló járványt kirobbantani a mezei nyulak rokonságában.
Nem sokkal később a kutatók Spanyolországban már az európai mezei nyúlban is kimutatták ugyanezt a mutáns vírust. Sőt, ami még aggasztóbb: a vizsgált állatban a régi, üreginyúl-vírust is megtalálták. Ez azt jelenti, hogy a mezei nyulaknak már két ellenséggel kell szembenézniük, és a két vírus együttes jelenléte újabb, még veszélyesebb változatok kialakulásának is megágyazhat.
Hol tart most a járvány?
Az új vírus megkezdte európai hódítását, és mára elérte Magyarország közvetlen szomszédságát, illetve a megjelenő fényképek alapján (de még laboratóriumi megerősítés nélkül) már Magyarországot is.. A helyzet súlyosságát a legfrissebb, 2025 nyár végi és őszi hírek is alátámasztják.
● Német-holland határvidék: 2024 nyarának végén tömeges mezeinyúl-elhullást jelentettek a térségből, amit az új vírus okozott. A vizsgálatok megerősítették, hogy a járványt a ha-MYXV variáns okozza, amely azonos az ibériai nyulaknál pusztítást okozó vírussal. A filogenetikai elemzések szerint a vírus már 2020 szeptembere óta jelen lehetett a régióban, de a tömeges megbetegedések csak 2024 nyarának végén jelentkeztek.
● Ausztria: 2025 tavaszán Bécstől északkeletre észleltek tömeges elhullást, majd Burgenland tartományi kormányzata 2025. szeptember 9-én hivatalos közleményt adott ki, amelyben megerősítette a myxomatózis jelenlétét a helyi mezei nyúl populációban. A közlemény szerint egy igazolt esetet mutattak ki az ausztriai Eisenstadt (Kismarton), és további gyanús esetek is felmerültek a magyar határhoz még közelebb eső Neusiedl am See (Nezsider) közelében.
● Csehország: 2025. augusztus végén a hatósági laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a vírus jelenlétét Dél-Morvaországban. Az elhullott nyulakat az osztrák határtól mindössze 15 kilométerre, a Znojmo körzetében találták.
A földrajzi adatokból egyértelműen látszik: a járvány frontvonala elérte a nyugati és északnyugati határszélünket.
Mit jelent ez a nyúlállományra és a vadászatra nézve?
A mezei nyúl állományaink még soha nem találkoztak ezzel az új vírussal, ezért nincs semmilyen természetes védettségük. Ugyanolyan védtelenek lehetnek ellene, mint az üregi nyulak voltak az 1950-es években. A következmények drámaiak lehetnek.
● Állomány-összeomlás: Azokon a területeken, ahol a vírus megjelenik, az eddigi tapasztalatok alapján rendkívül magas, akár a 90%-ot is meghaladó elhullási arányra lehet számítani. Ez nem csupán a szaporulat elvesztését jelenti, hanem a törzsállomány szinte teljes eltűnését. Helyi szinten ez a mezeinyúl-populáció teljes összeomlásához vezethet, ahogyan az Spanyolországban az ibériai mezei nyúllal már megtörtént.
● A vadászat jövője: A nyúlvadászatra gyakorolt hatás beláthatatlan.
○ A vadászat felfüggesztése: Ahol a járvány felüti a fejét, ott a mezei nyúl vadászata évekre, akár évtizedekre is lehetetlenné válhat. A vadászható többlet teljesen eltűnik, és minden erőfeszítést a maradék, esetleg túlélő állomány megmentésére kell fordítani. Ez a gyakorlatban valószínűleg a vadászat teljes tilalmát jelenti az érintett területeken.
○ Gazdasági következmények: A vadásztársaságoknak komoly bevétel kieséssel kell számolniuk (élő nyúl értékesítés, bérvadásztatás hiánya), ami a teljes gazdálkodásukat veszélyeztetheti.
○ Hosszú távú hatások: Még ha a járvány le is cseng, az állomány helyreállása lassú és bizonytalan folyamat lesz. Ez alapjaiban változtathatja meg az apróvad-gazdálkodás eddigi gyakorlatát és a vadászati lehetőségeket.
Magyar virológus is figyelmeztet a veszélyre
A helyzet súlyosságát Dr. Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár is megerősítette. 2025 szeptemberében tett nyilatkozatában a következőkre hívta fel a figyelmet:
● A vírus már itt lehet: Szinte biztosra vehető, hogy ha a kórokozó Kelet-Ausztriában jelen van, akkor az már a magyar oldalon, Nyugat-Magyarországon is megjelent. A vírus terjedésének csak a hivatalos kimutatása kérdéses.
● A megelőzés szinte lehetetlen: A vadon élő mezei nyulak esetében a vakcinázás nem megoldható. A házinyulak számára létezik ugyan oltóanyag, de ezt nem lehet csalétekbe kihelyezni, mint például a rókák veszettség elleni vakcináját.
● Egyetlen remény az időjárás: A vírus fő terjesztői a vérszívó rovarok, elsősorban a szúnyogok. A szakember szerint az egyetlen reményt az jelenti, ha a hűvös, fagyos éjszakák miatt a szúnyogpopuláció hamar összeomlik, így a kórokozó terjedése lelassul vagy megáll.
A szakértői vélemény egyértelművé teszi: a veszély nem elméleti, hanem valós és azonnali.
Mit figyeljünk, és mit tegyünk?
A veszély rendkívül magas. A burgenlandi és dél-morvaországi járványkitörések miatt a betegség megjelenése hazánkban szinte elkerülhetetlen. A vírust terjesztő szúnyogok és egyéb vérszívók nem ismernek országhatárokat.
Mire kell figyelni vadászként a területen?
A betegség tünetei viszonylag jellegzetesek. Ha az alábbiakat tapasztalja egy mezei nyúlon, azonnal gyanakodjon:
● Duzzanatok: A legfeltűnőbb tünet a fejen (különösen a szemek, a száj és a fülek környékén) és a nemi szervek környékén megjelenő, ödémás duzzanat. A szemek gyakran teljesen bedagadnak, az állat megvakul.
● Viselkedés: A beteg állat bágyadt, apatikus, elveszti a természetes vad ösztönét, könnyen megfogható.
● Egyéb jelek: Csomók, a bőr megvastagodásai a testen, gennyes szem- és orrfolyás.
Mit tegyünk, ha beteg vagy elhullott nyulat találunk?
1. Ne érjen hozzá puszta kézzel! Bár a vírus emberre nem veszélyes, a higiénia fontos.
2. Azonnal értesítse a vadásztársakat és a környező vadásztársaságokat és a hatósági állatorvost!
3. A pontos helyszín megjelölése kulcsfontosságú! Ha lehetséges, készítsen fotót vagy rögzítse GPS-koordinátát.
4. Az elhullott állat tetemét szakszerűen kell ártalmatlanítani. Semmiképp ne hagyja a területen, és ne ássa el!
Összegzés
A myxomatózis történetében új fejezet kezdődött. A betegség már nem csak az üregi nyulak problémája. Egy új, mutálódott vírus most már a hazai mezei nyulakat is fenyegeti, méghozzá komolyabban, mint bármi korábban.
Megjegyzés: Ez a tájékoztató a legfrissebb tudományos közlemények és szakértői nyilatkozatok alapján készült. Akit a téma mélyebben, tudományos szinten is érdekel, annak figyelmébe ajánljuk a szöveg eredeti, szakmai változatában felsorolt forrásokat. Ezeket a szerzők kérésre szívesen rendelkezésre bocsátják.
.