Április 3-án, 11 órakor, az Agrárminisztérium Kupolatermében tartotta sajtótájékoztatóját a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ).
A sajtóesemény témája a magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló genetikai vizsgálatok eredményeinek ismertetése, valamint a géntérképek bemutatása volt. Továbbá ennek keretében került sor a MEOESZ kezdeményezése nyomán összegyűjtött adományok átadására is, a törökországi földrengés áldozatainak felkutatásában közreműködő Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat részére.
Mint ahogyan arról vadászújságunk honlapján korábban már több ízben beszámoltunk, elkészült – a többi között – a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilja. Ez annak a – jelenleg is tartó – kutatásnak köszönhető, mellyel lehetségessé válik az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
A sajtótájékoztatón szó esett a projekt legújabb eredményeiről, a kormányzati génmegőrzési stratégiáról és arról, ebben milyen kiemelt szerep jut a kilenc magyar kutyafajtának.
Elsőként Korózs Gábor, a MEOESZ elnöke köszöntötte a jelenlévőket, és arra hívta fel a figyelmet: egy újabb mérföldkőhöz érkezett a szövetség, hiszen az Agrárminisztérium és a több mint 130 éves múltra visszatekintő kinológiai szervezet 4 éve célfeladatként jelölte meg a kilenc magyar kutyafajta genetikai vizsgálatát. „A magyar ebfajták génmegőrzését szolgáló genetikai vizsgálatok elvégeztetése és az ebfajták népszerűsítésével kapcsolatos feladatok ellátása” nevet viselő projekt pedig azóta is sikeresen zajlik. Beszédében kiemelte: az elmúlt három évben nemcsak kizárólag a gén szekvenálás területén voltak eredmények. A projekt keretében a hazai állomány különböző betegségekkel való terheltségét is vizsgálták: a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ gödöllői Haszonállat- génmegőrzési Intézetében vérből történő diverzitási elemzések is zajlanak, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) partnerszervezetként működik ebben közre.
– Biztonsággal jelenthetjük ki: a magyar kutyafajták egészségesek, genetikailag nem terheltek, mi pedig ezt vagyunk kötelesek megőrizni, fenntartani, és továbbadni – hangsúlyozta Korózs Gábor.
Másodikként dr. Kovács Gábor, a génmegőrzési projekt kutatásvezetője lépett a pulpitusra, hogy egy kivetített ágrajz segítségével ismertesse a projekt folyamatát és eredményeit.
– Az első két évben történt a mintagyűjtés, majd fajtánként négy-négy egyednek a teljes genom szekvenálása, azaz az örökítőanyag, a DNS bázissorrendjét sikerült meghatározni. 202 fajtából származó 3401 kutya genomi adatait vetettük össze a 9 magyar fajtáéval – magyarázta. – Az adatok bioinformatikai kiértékelése már 2022-ben elkezdődött, de ennek befejezése az idei év feladata lesz, és elkészülhet a magyar kutyafajták fajtaspecifikus genetikai bélyegeinek tárháza – mondta el a molekuláris genetikus, és hozzátette: a cél, hogy minden fajtáról rendelkezésre álljon egy olyan panel, amely a fajtákra jellemző, legmagasabb frekvenciával előforduló variánsokat tartalmazza. Ennek segítségével a fajta 95-98 százalékos biztonsággal azonosítható lesz, fajtaspecifikus genetikai bélyegekkel. Eme genetikai modell a MEOESZ tavaly novemberben tragikus hirtelenséggel elhunyt elnöke, Korózs András után a „Korózs-panel” nevet kapná majd.
– Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát, így nálunk a genetikai erőforrások védelme kiemelt állami feladat. Ezt bizonyítja az is, hogy a kormányzati génmegőrzési stratégiában kiemelt szerephez jutott a kilenc magyar kutyafajta is, mely nemzeti kincsek 2017-től a hungarikumok között is helyet kaptak – mondta el beszédében dr. Nagy István agrárminiszter.
– Bár a kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, a stratégia egyik fontos eleme a megőrzésük érdekében a tenyésztőszervezetek támogatása, hiszen szerves részét képezik a hazai tájnak és életnek, a pásztorkodástól, az őrző-védő tevékenységen át a vadászatig – egészítette ki.
A sajtótájékoztató keretében adták át a MEOESZ kezdeményezésére összegyűjtött adományt a törökországi földrengés áldozatainak felkutatásában közreműködő Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat részére.
Balázs László, szervezte elnöke köszönetét fejezte ki mindannyiuk nevében az összegyűjtött adományokért, és külön kiemelte: a támogatási összeget a mentőkutyák rehabilitációjára, az élősködők elleni védelemre, vitaminokra és táplálékkiegészítőkre fogják fordítani, amire a négylábú munkatársaknak most igazán szükségük van. A kutató-mentő csoport Törökországban 20 fővel, és 4 kutyával vett részt a mentésben, erőfeszítéseiknek köszönhetően 17 személyt sikerült kiszabadítaniuk a romok alól.
