A link vágólapra másolva!

A grafikus báró – Schell József címmel nagyszabású kiállítás nyílt május 16-án a gyulai Kohán Képtárban a művész grafikáiból, festményeiből. A magyar vadászati irodalom kedvelői mindannyian jól ismerik Schell József nevét, ha máshonnan nem, ő illusztrálta Széchenyi Zsigmond két leghíresebb könyvét, az Ahogy elkezdődöttöt és az Ünnepnapokat.

 Különleges oka volt annak, hogy ez a kiállítás éppen Gyulán valósult meg. Schell Józsefet szoros családi kapcsolatok fűzték a városhoz. 1938-ban itt tartotta esküvőjét Woracziczky Johanna grófnővel, aki a ma múzeumként látogatható Harrukern–Wenckheim majd Almásy kastély tulajdonosának, Almásy Dénes grófnak volt az unokája. A második világháború „előestéjén” megtartott nagyszabású menyegzőn utoljára gyűltek össze Gyulán az arisztokrácia érintett családjai, hogy aztán a háborút követően minden megváltozzon.

 Schell József 1900. december 9-én született a Tolna megyei Tengelichez tartozó Katalinpusztán. Már gyermekkorában megmutatkozott rajztehetsége, elsősorban a körülötte lévő természetet, a növényeket, az állatokat örökítette meg. Fiatalon csöppent az első világháborúba, ahol önkéntesként egy évet szolgált, majd ezt követően a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia hallgatója lett. Az iskola elvégzése után a katalinpusztai birokot irányította, és továbbra is rajzolt, festett, finomította egyedi technikáját, de hivatalos képzésben nem részesült. A nyilvánosság előtt először 1929-ben mutatta be képeit, és ettől kezdve egyre ismertebb lett a neve a vadászatot, természetet kedvelők körében. Az 1929-es nagy világválság megerősítette abban, hogy ne hagyjon fel művészi tevékenységével, mert lehet, hogy egyszer majd ebből kell megélnie. Írással is próbálkozott, a Megint ősz lesz című 1931-ben megjelent könyvét a saját rajzai díszítik. 

 Az esküvőt követően a fiatal pár a férj családi birtokára, Katalinpusztára költözött. Négy gyermekük született, akik közül a legidősebb, Antónia, még Gyulán született, így a mostani kiállítás megnyitójára valójában a szülővárosába érkezett. Az újabb világháború, és az azt követő kommunista berendezkedés nem sok időt hagyott a családnak Katalinpusztán. Ők sem kerülhették el a magyar arisztokrácia sorsát, 1950 május elsején a családot a kisajátított otthonukból kitelepítették, és a csupán három kilométerre lévő Kajdacson jelöltek ki számukra kényszerlakhelyet. Schell József eleinte vidéken, majd később Budapesten kapott segédmunkási állást. Munkája mellett egyre nagyobb intenzitással rajzolt és festett, ebből igyekezett kiegészíteni a fizetését.

1959-ben lakáshoz jutott a fővárosban, így az addig vidéken élő családját is sikerült Budapestre hoznia. Ebben az évben, – közel hatvanéves korában – végre hivatalosan is elismert művész lett, felvették a Művészeti Alapba. Barátai is igyekeztek segíteni rajta, így Studinka László is, aki falfestményeket rendelt tőle a lábodi vadászházba.

 Ismertsége a hatvanas évek elején, közepén ugrásszerűen megnőtt, amikor egymás után jelent meg Széchenyi Zsigmond két könyve Schell József rajzaival. 1965-ig mindkét könyv két-két kiadást ért meg, így összesen hetvenezer, illetve nyolcvanezer példányban láthatta a nagyérdemű Schell József rajzait. A magyar olvasók el sem tudják képzelni e két kötetet a jellegzetes illusztrációk nélkül. (Nem így van a német kiadásban, ahol Széchenyi Zsigmond kitartó kérlelése ellenére mégis más grafikust választottak. Ég és föld a különbség a hazai kiadások javára!) Ezek a tollrajzok annyira találóak, hogy valósággal együtt éltek, élnek a szöveggel. Mi is ott térdelünk a széken az íróval a kerti madáretetőt bámulva, együtt gyalogolunk a vadászat hajtósorával, fagyoskodunk a hóviharban a „hölgymenyétet” lesve, pillantjuk meg a nyiladékon átszáguldó disznókat. Mindezek, és jónéhány szebbnél szebb akvarell is eredetiben megtekinthető a mostani kiállításon. (Érdekes egyébként, hogy az író és az illusztrátor időnként heves vitákba keveredtek egy-egy kép kapcsán, de az átmeneti sértődések mindig béküléssel végződtek, szoros barátságuk mindvégig töretlen maradt.)

A 2021-es Egy a természettel – Vadászati Világkiállításhoz kapcsolódó események egyik állomása a báró Schell József Vadászati és Természeti Emlékpark átadása volt, amelyet a Lábodhoz tartozó Nagysalléron avattak fel, ezzel is őrizve a művész emlékét.

 A kiállítás megnyitójára megtelt a Kohán Képtár terme. A családot többen képviselték, köztük Schell Antónia és az öccse, ifj. Schell József. Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntötte a vendégeket, majd megnyitójában ifj. Schell József emlékezett édesapja életútjának és művészi kiteljesedésének szakaszaira. A kiállítás kurátora Mizsur Anitta volt, aki a megnyitó végén rövid tárlatvezetést is tartott, felhívva a figyelmet néhány érdekességre. Elmondta, hogy a kiállított hatvankét alkotás nagyobb része, a gyöngyösi Mátra Múzeum anyagából, néhány pedig a család gyűjteményéből származik, és szeptember 14-ig megtekinthető Gyulán.