A link vágólapra másolva!
Cikk kép

Terjedőben van Zala megye nyugati peremén a nutria (Myocastor coypus).

A Dél-Amerikában őshonos rágcsálót értékes prémje és húsa miatt telepítették Európába a 19. század végén. A szőrmetelepekről megszökött példányok kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően önfenntartó populációkat hoztak létre. A mocsári hódnak is nevezett nutria ma már Európa mérsékelt éghajlatú részén, széles körben elterjedt. Hazánkba nagy valószínűséggel a szomszédos országok felől terjeszkedő, tenyészetekből szökött példányok leszármazottjai jutottak el. A nutria elsősorban Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető inváziója.

Zala megyében 2016-ban észlelték első példányát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura folyó felső szakaszánál. Azóta több alkalommal sikerült megfigyelni élő és elpusztult példányait a Mura és a Kerka folyók mentén. Az utóbbi években a megye nyugati szélén, a szlovén határ mellett fekvő Hetés nevű kistáj néhány patakjában és kavicsbányatavában került szem elé több alkalommal ez a nagytestű rágcsáló. A korábbi években elsősorban elpusztult és legyengült példányok kerültek elő, melyek feltételezhetően a téli táplálékhiány következtében hullottak el. Az elmúlt évek enyhe telei azonban kedveznek a faj terjedésének. A tavalyi évben sikeres szaporodását is sikerült megfigyelni.

Annak érdekében, hogy a nemzeti park munkatársai képet kapjanak ennek a természetes élőhelyekre és az élővilágra potenciálisan veszélyt jelentő inváziós fajnak a terjedéséről, jelenlegi előfordulásáról, természetben való alkalmazkodásáról, vadkamerákat helyeztek ki a Hetésben, a Kebele elnevezésű Natura 2000 területen. Május elejétől négy, majd később másik öt helyszínre kerültek önműködő, mozgásérzékelő kamerák. Az eszközökolyan lassú folyású, dús parti növényzetű vízfolyások mellé lettek kihelyezve, amelyek közelében korábban már észlelték a fajt, illetve további, a nutria megtelepedésére alkalmas víztestek partjára. A kilencből hat helyszínen örökítettek meg nutriát a kamerák, eddig összesen 18 alkalommal. Jól látszik, hogy azokon a helyeken, ahol korábban megfigyelték a fajt, ott jelenleg is előfordul. Két helyszínen készültek képek az anyjukat kísérő fiatal egyedekről. A fotók alapján kijelenthető, hogy a nutria sikeresen szaporodik, önfenntartó populációja alakult ki a területen. Ez aggodalomra ad okot, ugyanis a nutria szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9 kölyköt, és a fiatalok már az első évben ivaréretté válhatnak, így a faj további gyors terjedése várható.

A megtelepedett nutriák a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okozhatnak gazdasági kárt. Az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is negatív hatást gyakorolhat, ugyanis nagy területen képesek kipusztítani a nádast, és más vízi növényzetet. A nutria szerepel az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén, így az ellene való védekezés a hazai természetvédelem számára is fontos feladat. A vadkamerás felmérés eredményei jó kiindulási alapot jelenthetnek az állomány visszaszorítását célzó beavatkozások tervezéséhez.

A kihelyezett vadkamerák természetesen nem csak a nutria elterjedésről szolgáltatnak fontos adatokat, hanem a terület vizes élőhelyeinek mentén élő más állatfajok előfordulásáról is. A vadkamerák segítségével eddig összesen 38 állatfaj jelenlétét sikerült kimutatni. Két új előfordulási helyről került elő a fokozottan védett vadmacska. A nehezen megfigyelhető, rejtett életmódú ragadozó a térség több pontjából korábban már ismert volt. A felmérés során lencsevégre került a fokozottan védett fekete gólya és a darázsölyv is.