A link vágólapra másolva!
Cikk kép

Idén ünnepeljük Széchenyi Zsigmond, neves vadászírónk, vadászati ikonunk születésének 125. évfordulóját. Emlékezete kapcsán vadászújságunk internetes felületein is rendszeresen idézünk tőle, illetve a róla szóló írásokból válogatunk.

 

Az éjszaka leple alatt hazaszöktünk Észak-Amerikából Magyarországra. Sőt – minthogy nekünk sok mindent szabad – amerikai őszből – magyar tavaszba. Kerete ennek a hazai ligetes, harmathűvös, tömjénfüstös, balzsamos májushajnal, mézsűrű akácillat, szerteszéjjel szóló gerlegurrogás, szárnyverdeső fácánkakas rikoltozása, orgonás mélyéből csattogó csalogány, kakukklitánia…

Ebbe a rámába illik a magyar őzbak.

Vagy inkább a július végi erdő aranyzöld délelőttjébe?

Abba a száz hangon zsongó templomcsendbe, a fény-árnyék tarka játékába, hol a beszökő napdárda színezüstre gyújtja a pókhálót, s csak pillanatra festi ki az átlibbenő lepkét? Tán odafessük a páfrány szegte lombrejtelemből nesztelen-gyanakvón elővöröslő, csalsípunk hazug szavával bolonddá tett remetebakot?…

Sokféle rámája közül bármelyikbe illesszük is, az őzbak iránti érzelmeinken ez mit sem változtat. Hosszú évtizedekre visszanyúló ajándékainak gazdag sorozatával, felejthetetlen cserkészetek és szép emlékű agancsok drága vérdíjával nemcsak szívünkben, hanem a világ szarvasféléinek sorában is megváltotta kiváltságos helyét.

Mert hiszen könnyen lehetséges, hogy a kiváló agancsú őzbak kócos csuhában, éretlen, fakó, kora tavaszi aganccsal, nappali kocsikázás közben, egyhangú alföldi búzatáblán került terítékre.

Míg amott, annak a silány „határbak”-nak, melynek jelentéktelen villás agancsa szégyenlősen bújik meg a folyosó homályos sarkában, talán napokig tartó élvezetes cserkészés, komoly vadászmunka volt az ára, míg végre, azon a csillogó harmatú, galambbúgásos hajnalon, az érett szamócától illatozó vágásoldalban villant meg vörös nyári kabátja…

A szép emlék még a legnyomorultabb trófeában is elfér.

Hogy is tanítja az indiai közmondás?

„Ha rásüt a nap, még a legkisebb szennyvízcseppben is tökéletes szivárvány tükröződik!”

 

Megjelent a Szarvasok nyomában című kötetben.