Milyen jogi lehetőségeink, vagy korlátjaink vannak arra, ha vadlegelőink vagy vadföldjeink területét a villanypászták igénybevételével kívánjuk növelni?
A vadászatra jogosultak élőhelyfejlesztési terveinek szűk keresztmetszetét legtöbbször az ilyen célra rendelkezésre álló területek képezik. A nem földtulajdonos tagokkal rendelkező vadásztársaságoknak viszonylag korlátozottak a lehetőségeik, sok esetben nincs sanszuk területek bérlésére sem, nemhogy saját területek megszerzésére. Vajon kínálhatnak-e nekik alternatívát az elektromos átviteli rendszer föld feletti vezetékeinek biztonsági övezetét képező területek, egyszerűbben mondva: a villanypászták?
Felsőfokú vadgazdálkodási tanulmányok élőhelyfejlesztéssel, vadföldgazdálkodással foglalkozó tárgyai keretében rendszeresen előkerül, illetve korábban a szaklapok hasábjain is előfordult a villanypászták hasznosíthatóságának témája. Dr. Kölüs Gábor, az élőhelygazdálkodás egykori szakértője számos alkalommal hívta fel a figyelmet a Nimród hasábjain is a távvezetékek alatti széles nyiladékok vadföldként való hasznosítására, hiszen a nagyfeszültségű vezetékek esetében ezek a pászták nagy kihasználatlan területet jelentenek. De arról kevés szó esik, hogy jogilag mi az, amire lehetőség van ezeknek a hasznosítása terén.
Mindenekelőtt fontos leszögezni azt, hogy a villanypászták feletti tulajdonjogot nem a távvezetéket üzemeltető vállalat (hálózati engedélyes) birtokolja, az ő részére „csupán” úgynevezett vezetékjog van bejegyezve a földterület tulajdoni lapján. Ha ez az eset fennáll, akkor ezeket a bejegyzéseket a dokumentum végén, a III. részben találjuk meg. A vezetékjog birtokában az üzemeltetést végző vállalatnak, vagy az általa megbízott vállalkozónak szabad belépése van az azzal érintett idegen ingatlanra létesítési, üzemeltetési, karbantartási stb. célból.
A vezetékjoghoz kapcsolódó szabályozást is tartalmazó villamosenergia törvény (VET) előírja a vezetékekhez kapcsolódó biztonsági övezet létrehozását és fenntartását. Az övezethez kapcsolódó tiltásokról, korlátozásokról részletesen pedig külön miniszteri rendelet foglalkozik. Vadgazdálkodási szempontból a legfontosabb körülmény, amit figyelembe kell vennünk, hogy a VET szerint tilos olyan növényzetet telepíteni a biztonsági övezetbe, amely veszélyezteti a vezeték biztonságát. Azt is megállapítja a törvény, hogy a vezeték építésekor és üzemeltetésekor a rendszerüzemeltetést végző kollégák a növényzetet eltávolíthatják.
A részletszabályok megvizsgálásával már kicsit konkrétabb képet kapunk arról, hogy mi az elvárás a biztonsági övezet határaival és növényzetével kapcsolatban. A rendelet a biztonsági övezet határát a vezeték névleges feszültségétől teszi függővé. Ezeket mindkét oldalon a szélső, éppen nyugalomban levő (tehát nem épp széltől kilengő) áramvezetőktől vízszintesen és a nyomvonalra merőlegesen mérik. Az átviteli hálózat legnagyobb, 500 kV feletti névleges feszültségű vezetékei esetén ez 40 méter, 300–500 kV esetén 28 méter, 200–300 kV-os vezetéknél pedig 18 méter. 200 kV alatti nagyfeszültségű vezetékek esetén 13 méter az övezet szélső, függőleges síkjáig mért távolság. Magyarországon a 400 kV és a 220 kV névleges feszültségű vezetékek hossza a legtöbb, az előbbi meghaladja a 2000 kilométert is. Az elosztói hálózat középfeszültségű vezetékei (35 kV alatt) esetén is 5-5 méter a szélső áramvezetőktől mért legkisebb távolság.
A biztonsági övezet növényzetét illetően, a rendelet értelmében tilos olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotban meghaladja a 4 métert. Továbbá nem szabad, hogy a növényzet akadályozza az oszlopokhoz és a nyomvonalhoz való eljutást gépjárművel. Mindezek a tilalmi megállapítások között szerepelnek, míg az övezetre vonatkozó korlátozások tekintetében további szabályok érvényesek. Csak olyan növény telepíthető a biztonsági övezetben, amely kifejlett állapotában, a legkedvezőtlenebb helyzetében lévő (kilengő) áramvezetőt sem közelíti meg bizonyos távolságokra, amelyeket szintén a feszültség szintjétől és a növény jellegétől tesz függővé a jogszabály. Például a 400 kV feszültségű vezeték esetén bárminemű növényzet a vezeték maximális kilengésétől mérve is legközelebb 5 méterre eshet. Fontos még tudni, hogy a vezetékek biztonsági övezetén belül magasles a jogszabály értelmében nem helyezhető el!
Adott esetben a földgázszállító-vezetékek biztonsági övezete, a gázpászták is alkalmasak lehetnek vadföldművelési célból. Ennek kapcsán a bányászatról szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglaltak az irányadóak. Gázpászták esetén természetesen tilos „a vezeték épségét veszélyeztető vagy az üzemeltetést, karbantartást és hibaelhárítást akadályozó növény ültetése”. E tekintetben főleg a szállítóvezeték tengelyétől mért 5-5 méteren, az elosztóvezeték esetén pedig 2-2 méteren belüli, a vezeték épségére veszélyes gyökérzetű, főleg fás szárú növényzetet kell érteni. Fontos kitétel még, hogy a vezetékek biztonsági övezetében végzett talajművelés nem történhet 0,6 méternél mélyebben.
Mint a fentiekből is látható, a villany- és gázpászták vadföldként való megművelése vadgazdálkodási szakmai szempontból nem ütközik jogszabályba, hiszen a vadföldeken és vadlegelőkön alkalmazott növények tulajdonságai jellemzően nem ellentétesek egyik korlátozással vagy tilalommal sem. Sokkal inkább a földjogi, földhasználati kérdések bizonyulnak ügydöntőnek (itt is).
A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földterületeket a földhasznosítás módja és természetbeni állapotának megfelelően az ingatlan-nyilvántartási törvény és annak végrehajtási rendelete szerinti művelési ágban kell nyilvántartani. Fontos tudni, hogy az erdő művelési ágba tartozó területeket az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban tartja nyilván, emellett pedig az ingatlan-nyilvántartásban szerepelnek az adatok minden ingatlanról. Termőföld (legyen az akár szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágú) esetén a művelési ág szerinti módon köteles hasznosítani a földhasználónak a területet. Az erdő művelési ágat és a terület erdőként való nyilvántartásba-vételét pedig eleve az erdőtörvényben meghatározott feltételek határozzák meg.
Be kell látnunk, hogy a mi esetünkben meglehetősen kevés az az eset, amikor teljes mértékben legális módon tudunk vadföldet kialakítani a villanypásztákon. Ha mezőgazdasági területen halad keresztül a vezeték, akkor azt jellemzően művelik a gazdák. Ha az Adattárban is nyilvántartott erdőn halad át, akkor már kacifántosabb a helyzet. Nyilvánvaló, hogy a biztonsági övezetre vonatkozó szabályok eleve akadályozzák az erdőgazdálkodási tevékenységet a pásztán. Ugyanakkor, a legtöbb esetben mégis erdő művelési ágban vannak nyilvántartva a villanypászták területei. Így, ha mezőgazdasági művelés alá kívánja vonni a földhasználó a területet, szükségszerű lenne a terület művelési ágát megváltoztatni.
Itt jön be a képbe az erdő-igénybevételi engedélyezési eljárás, amelyet az erdőként nyilvántartott területek esetén kötelezően le kell folytatni az erdészeti hatóságnál, hogy egyáltalán a művelési ág megváltoztatható legyen az ingatlan-nyilvántartásban. Tekintettel arra, hogy Magyarország stratégiai célja az erdőterületek növekedése, ne várjuk a hatóságtól, hogy nyomós indok nélkül engedélyezze az igénybevételt. Emiatt az erdőtörvény által megállapított szabályoknak megfelelően csak kivételes esetben és csak közérdekkel összhangban lehet erdőt igénybe venni. Valljuk be, meglehetősen nehéz lenne a vadföldművelési célt ilyennek elfogadtatni a hatósággal, aki inkább mindent megtesz, hogy az erdő megmaradjon erdőnek. (Bővebben a témáról erdészeti jogi szempontból itt olvashat.)
Továbbá érdemes számba venni azt, hogy ha valamiért mégis van indok az erdő igénybevételére, akkor annak milyen költségvonzata van. Az erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni, sőt az erdészeti hatóság bizonyos esetekben csereerdősítést írhat elő, amelynek szintén jelentős költségvonzata van. Ugyanakkor az erdőtörvény az erdő igénybevételének tekinti az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát akadályozó létesítmény, pl. elektromos- vagy gázvezeték létesítését és fenntartását, aminél ráadásul a jogszabály szerint vélelmezni kell a közérdekkel való összhangot is.
Közelmúltbéli történet, hogy egy állami erdőgazdaságnál újonnan létesült gázvezeték nyomvonalát az utóbb leírt esettel vonták vadföldművelés alá. Egyébként nem véletlen, hogy főként állami erdőgazdasági területeken jellemző a pászták hasznosítása, akik az erdőterület vagyonkezelőjeként és vadászatra jogosultként egyszerre érdekeltek lehetnek a költséges és időigényes procedúra lefolytatására. Viszont egy vadásztársaság esetében, – aki nem tulajdonosa a területnek – nem életszerű, hogy egy művelési ág megváltoztatását keresztülvigye az erdőgazdálkodóval, még akkor sem, ha netán magán-erdőgazdálkodó vadásztársasági tagról van szó.
Abban az esetben elképzelhető – valamilyen közös megállapodás keretében – egy pászta vadföld célú felhasználása, ha szántó, netán rét vagy legelő művelési ágban nyilvántartott területet – valamilyen okból – mégsem szándékozik művelni a földhasználó. Erre bárhol akadhatnak példák, de valószínű, hogy nem túl nagy számú, egyedi esetekről lehet így is szó, tekintettel arra, hogy az agrárterületeken esetleg még megmaradt fasorok, erdősávok is többnyire erdőként vannak nyilvántartva.
Vadgazdálkodási szempontból, főleg nagyvadas területeken nem feltétlenül szükséges vadföld kialakítása, ha egyébként is erdőn halad keresztül a pászta. Jó sarjadzási képességű fafajok jelenléte esetén, főleg, ha akácról, gyertyánról, esetleg füzekről van szó, kiváló rágóerdőt, egyúttal búvóhelyet kínálhatunk a vadnak. Kezelés nélkül ez sem működik, nem szabad hagyni, hogy kinőjön a vad szája alól, hogy ne tudja már visszarágni. Emellett ennek egyenes következménye lehet, hogy a hálózati engedélyes saját hatáskörében eltávolítja a teljes növényzetet a területről. Ha mégis vadföldet tudunk művelni ilyen helyen, akkor is érdemes lucernával, vagy bármilyen pillangós keverékkel vadlegelőt létesítenünk, ami nem nő túl magasra. Ebben az esetben is fennáll a veszélye annak, hogy a biztonsági övezetet tisztító vállalkozó nincs tekintettel a növényzet jellegére és teljesen leszárzúzózza a vadlegelőnket, ennek megelőzése miatt érdemes felvenni a kapcsolatot a rendszerüzemeltetővel, vagy valamilyen módon a helyszínen jelezni a terület ilyen jellegű hasznosítását.
A cikkben foglaltak mellett/ellenére érdemes megfontolnia a vadászatra jogosultaknak, hogy keressék a lehetőségét az elektromos távvezetékek vagy gázvezetékek pásztáinak élőhelyfejlesztési célú felhasználására, hiszen ha akad ilyen hasznosítható nyiladék a vadászterületünkön, a vadállomány mindenképp meg fogja hálálni a törődést és az életfeltételeinek javítását. Emellett, kedvező feltételek esetén pedig egy kölcsönösen előnyös együttműködés is kialakítható a rendszerüzemeltető-földhasználó-vadászatra jogosult háromszögben.
Jogszabálygyűjtemény:
2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról
2/2013. (I. 22.) NGM rendelet – a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről
1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról
20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról