Hazánkban az egyik legnagyobb, jelen pillanatban is megoldhatatlannak tűnő problémakör a nagy kárókatonák kártétele, és az ez elleni küzdelem.
A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo), másnéven kormorán mind a tógazdasági haltermelésben, mind a Balaton halállományában nagy, immár nem csak gazdasági, hanem természetvédelmi szempontok alapján is beavatkozást igénylő károkat okoz – közölte a Balatonihal.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lapunknak a téma kapcsán elmondta: a madarak által okozott károk mérséklése a gazdálkodó feladata, tehát az, hogy a kapott engedélyek alapján gyérítse a kárókatonákat, biztosítson hozzá képzett és engedélyes munkaerőforrást, valamint, hogy oldja meg a finanszírozást, és a kárókatonák másodlagos károkozati anomáliáit is. Ellenkező esetben – sajnos – a gazdálkodó lesz a nemtörődömség, gondatlan gazda jelzőjével illetve – fejtette ki a kérdéskört.
– Halgazdálkodásunk jelenleg is rendelkezik kárókatona külön engedéllyel és rendszeresen gyérítjük is őket tógazdaságainkban (Irmapuszta, Buzsák, Öreglak, Varászló, Mórichely), a Keleti-Bozót-csatornán, a Nyugati-övcsatornán, valamint a Balatonon az alsóörsi és a tihanyi éjszakázó helyeken – magyarázza a szakember.
Szári Zsolt továbbá azt is kiemelte: a tógazdaság területein történő gyérítés nélkül legszerencsésebb esetben is csak komoly veszteséget elkönyvelve lehetne halat termelni, de lehet, hogy inkább sehogy sem lehetne, a közeli kis-balatoni, valamint fehérvízi populációk állandó jelenléte, illetve az őszi vonuló kárókatonák nagy száma miatt.
Január elején négy balatoni helyszínen, összesen 41 nagy kárókatonát ejtettek el a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Kft. kollégái, a munkát heti rendszerességgel folytatják a téli vonulási időszakban – adták hírül. Az alsóörsi éjszakázó helyen a közelben zajló építkezés miatt kevesebb kárókatonát láttak, itt lövés nem, csak riasztás történt. A többi helyszínen az elejtések száma az alábbiak szerint alakult: Tihanyban 9, Balatonedericsen 4, Vonyarcvashegyen két helyszínen 24, illetve 4 madár esett.
– A legnagyobb problémát a madarak nagyfokú intelligenciája jelenti, hiszen a gyérítés megkezdését követően a kolónia egyből „kitanulja”, hogy ez a mozgás és a vele járó durranás mivel jár, és aznap este a kárókatonák nem érkeznek meg a szokott beszállóhelyeikre, helyette a vízen várakoznak – emelte ki.
A témában a természetvédelem, az illetékes nemzeti park igazgatóság keze is meg van kötve, hiszen a Balaton, mint Natura 2000 besorolású, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi terület, a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe (Ramsari terület) is tartozik, így a tovább kérelmezett gyérítési tevékenységek az itt vonuló, telelő több tízezer, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős, védett, fokozottan védett és Natura 2000 jelölő madárfaj jelentős zavarása nélkül nem valósíthatók meg, ezért természetvédelmi kezelőként nem támogathatja.
Közlegények – A kárókatona-per címmel két éve dokumentumfilm is készült a kormoránról és hazai helyzetéről, amely hiánypótló és elgondolkodtató módon, pártatlanul jár utána a probléma gyökerének.
A Balaton élővilágának védelme okán sok kivetnivaló került megfogalmazásra, és azt hihetjük, a humán terhelések mellett talán eltörpülhet az egy-egy állatfaj előretörésével fellépő károkozás, pedig ezt cáfolja a kárókatona példája is, hiszen jelentős gazdasági károkozás mellett, a – fokozottan védett – halfajok fogyasztása, sebzések, pihenőhelyek tönkretétele nagyon komoly természetvédelmi dilemmát is okoz.
Így a kérdések nyitottak maradnak: lehet-e csupán egy fajt okolni bármiért is, és vajon miként lehet a madarat övező, sokszor heves indulatokat kiváltó helyzetre valódi megoldást találni?