Emlékezetes dátum marad Méhes Lajos életében 2017. október 21. Ezen a napon Lovasberényben, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fejér megyei tisztségviselő választó küldöttgyűlésén Fürész Attila leköszönő elnök átadta helyét az alapi Sárréti Egyetértés Vadásztársaság elnökének, akit korábban már a Fejér Megyei Vadgazdálkodók Szövetségének elnökévé is választottak s emellett a Vadászatért érdemérem és a Kamarai aranyérem büszke birtokosa.
Méhes Lajos Sárbogárdon született, Alapon nőtt fel, ahol jelenleg is él. Nagyapja, Morvai Pál a hetvenes években a termelőszövetkezet elnökhelyettese volt. Édesapja, Méhes Lajos szintén a TSZ-ben dolgozott, ő is tagja volt a vadásztársaságnak. A nyolcadik osztály befejezése után Székesfehérváron a mezőgazdasági szakközépiskola, majd az agrárfőiskola következett, ahol agrár-üzemmérnök diplomát szerzett. A növénytermesztésben lett gyakornokból agronómus, majd áthelyezték az állattenyésztésbe. A kilencvenes években a szövetkezet is átalakult vállalattá, de innen folytassa ő: - A maradék tagság egyben akarta tartani a volt szövetkezetet, ügyvezető igazgatóvá választottak, azóta irányítom a gazdaságot. Vadásztársaságunk 1947-ben alakult 19 alapító taggal. 1977-ben egyesültünk a szomszédokkal, így jött létre a mai Sárréti Egyetértés VT., amelynek irányítását 2002-ben vettem át. A mai napig folyamatosan fejlesztünk, komoly mennyiségű pénzt forgatunk vissza a vadvédelembe, a vadgazdálkodásba. A társaság helyzetét a stabilitás és a szervezettség jellemzi, aminek bizonyítéka, hogy 2007-ben, az elsők között kaptuk meg a gróf Nádasdy Ferenc-díjat. Az alapi székhelyű társaságunk – az egykori Kazsoki-tanyán - igyekszik részt venni minden, a falu életében jelentősnek számító rendezvényen. Feleségem, Julika a kezdetektől elfogadja a vadászat iránti szenvedélyemet, Dóri lányunk, aki szintén vadász, korábban az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője volt. Andi lányunk agrármérnök, elkötelezett természetvédő. Janka és Lotti unokánk pedig bearanyozzák életünket.
- A vadgazdálkodóknak mennyire partnere a vadászkamara?
- A vármegyék nagy részénél ugyanaz a személy látja el a kamarai elnöki tisztet, mint aki a vadgazdálkodók szövetségének elnöke. Az érdekképviselet ily módon hatványozódik. A kamara törvényi keretek között és a szövetség is alulról szerveződik. Szerencsés esetben mindkettőnek tagja valamennyi vadásztársaság. Nálunk a vármegyében lévő 77 vadásztársaságból 57 a szövetség tagja. Több oldalról képviseljük a háromezer kettőszáz vadászt.
- Milyen tartalmi és formai sajátosságok jellemezték a vadászkamarai munkát korábban?
- Elődöm, Fürész Attila sokkal nehezebb helyzetben volt, mint én, hiszen forráshiánnyal küszködött mind a kamara, mind pedig a szövetség. Az állam az országos kamaránál hagy pénzforrást a működési feltételek javításához és a pályázati lehetőségek bővítéséhez. A vadászok érdekképviseleti szervének, az Országos Magyar Vadászkamarának a pénzügyi megerősítését szolgálta az Országos Vadgazdálkodási Alap létrehozása. A vármegyei kamaráknak is lehetőségük nyílt pénzforrásokhoz jutni célzott támogatásokra, például beruházásokhoz. Tehát, szerencsés időszakban kerültem a kamara élére. A vadászati világkiállítás egyik prioritásaként, ezeket a vadgazdálkodás fenntarthatóságára, a vadászat társadalmi elfogadtatására, a fiatalok nevelésére-oktatására tudtuk fordítani. Meggyőződésünk, hogy az oktatást-nevelést minél korábban, már gyerekkortól el kell kezdeni. Ezt szolgálja a korszerű Zámoly utcai központunk, amely a megyei kamara új székháza is lett. Korábbi kamarai titkárunkkal, Pechtol Lajossal karöltve, a pályázati lehetőségekkel élve, kulturált feltételeket teremtettünk feladataink színvonalas megvalósításához.
- Az erőforrások bővülésével a vadászati kultúra előlépett és a társadalom működésének újabb tereit töltötte meg.
- Az Országos Vadásznapot 2019-ben, Fejér megyében első alkalommal rendeztük meg a Pákozd-Sukorói Arborétummal közösen. Ezzel bekerültünk az országos rendezvények körébe. Volt már tapasztalatunk a megyei vadásznapok szervezésében, Soponyán pedig már volt egy bejáratott gasztronómiai fesztivál, s e kettőt ötvözve léptünk színre 2019-bena VADEX-szel közösen. Egy héttel ezelőtt, immár a 18. Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivált és a 32. Fejér Vármegyei Vadásznapot tartottuk meg sok ezer látogató jelenlétében Soponyán, az Ökoturisztikai Központban.
- A 140 éves Országos Magyar Vadászati Védegylet jubileumát 2021-ben ünnepeltük. Miként kapcsolódtak a Fejér vármegyeiek az országos programokhoz?
- Könyvet jelentettünk meg. Megnéztük a megyében élők közül, kik azok, akik példaként állíthatók a fiatalabb generációk tagjai elé. Azóta már a második kötet is elkészült Vadászportrék címmel, az erkölcsi elismerésnek a kitüntetések mellett ez is egy módja.
- Milyen változásokat várhatunk 2025 őszétől?
- A választások közepette Darwin gondolatai jutottak ismét eszembe, mi szerint nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra. A változások szempontjából vettem sorra az elmúlt esztendő történéseit, készítettem számvetést a vadászkamaránkhoz kapcsolható eseményekről, s fogalmaztam meg kérdéseket magamban: honnan hová jutottunk el, miként éreztük a környezeti, éghajlati, jogszabályi, technikai változások hatását? Mi az, amit másként csinálnánk, amihez másként közelítenénk? Elgondolkodtató kérdések, megannyi válaszok! A jogszabályi változások lehetővé tették olyan technikai eszközök használatát, amelyek korábban nem tartoztak a megengedettek közé, bár az élet diktálta ésszerűség határain belül már alkalmazták azokat a vadászok. A Vadgazdálkodási Alap pályázati úton történő forráselosztási rendszere átalakult, a korábbi központi irányítás és döntés is átkerült a vármegyei területi szervezetekhez, a helyben történő végrehajtáshoz igazodva. A hivatásos vadászok egészségtudatos életvitelét támogatja az ingyenes szűrési rendszer, amely többeknél esélyt teremtett az életmódváltásra. Az országos programokhoz kapcsolódás mellett saját kezdeményezésink is országos érdeklődésre tartanak számot, ez utóbbiak sorában említeném a Fejér Vadászakadémia korábbi rendezvényeit, az ifjúságnevelést célzó programjainkat, vármegyei és kistérségi vadásznapunkat. Ezek ugyan kisebb közösségeket mozgósítanak, de helyi közösségekhez érnek el. Az örökifjú senior vadászainkról sem feledkezünk meg. Átmeneti korszakként jellemezném a vadásztársasági, a vadászegyesületi szerveződések sokféleségét, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. A működési, gazdálkodási forrásokhoz jutás új kapui nyílnak meg, utat keresve és teret engedve a helyi adottságokhoz igazodó optimálisabb működés felé. Ami pedig a vadásztársadalmat illeti, kettős tendencia érvényesül, párhuzamosan zajló elöregedés és fiatalítás. A vármegyei vadászok számszerű emelkedése mind több fiatal vadásszá válásával magyarázható. Sokéves munka gyümölcse ez a kedvező irányú változás. Hazai viszonylatban Fejér vármegye a 19 vármegye rangsorában az élmezőnyben van, az első ötben foglal helyet a vadgazdálkodás, a rendezvények szervezésének mennyiségi és minőségi mutatói alapján. Méltán lehetünk büszkék.
Fotó: Szente Tünde