Idén zajlik a 8. nemzetközi, egyben 15. hazai országos fehérgólya-felmérés a Magyara Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával.
A felmérésben bárki részt vehet. Sőt, kérik is, hogy ha gólyafészket lát, küldje el nekik az adatokat! A következő két hét, tehát július első fele a legfontosabb időszak, hiszen a fiókák már nagyobbak, de még a fészekben állnak, így könnyű a számlálás.
Mire kíváncsi az egyesület?
Hol van lakott vagy lakatlan gólyafészek, de akár üres fészektartó; volt-e költés idén; ha igen, hány fióka repült ki; volt-e gyűrűs gólya?
Hogyan tud gólyafészekkel kapcsolatos bármely adatot beküldeni? a
A könnyen kezelhető Gólyalesen, az okostelefonos TURDUS alkalmazásban, amelyben térképes nézetben is kereshetők a fészkek és fotókat is lehet feltölteni.
Az adatbázisunk számtógépen használható felületén: https://termeszetlesen.mme.hu/#/golyales oldalon
Mindkét felületen (ugyanaz a) regisztráció szükséges!
Magyarországon 1941-ben volt az első országos gólyafelmérés, majd 1958 óta ötévente felmérik a madárvédelmi szervezetek a fehér gólyák állományát. Mivel 1973 helyett, a nemzetközi felméréshez igazodva éppen az MME megalakulásának évében, 1974-ben volt a soron következő cenzus, az aktuális fészekszámlálás idén, 2024-ben esedékes.
A felmérések során mindig sok adatot küldtek azok, akik nem szakemberek, de szeretik a madarakat. A Madártani Intézet 1941-ben például a tanítókat vonta be az adatgyűjtésbe, 1958-tól pedig a postásokat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1974-es megalakulásakor önkéntesek és a nemzetipark-igazgatóságok bevonásával vette át a cenzus szervezését.
Az adatokra azért van szükség, hogy nyomon követhessük az állomány változását, a veszélyeztető tényezőket és ezek alapján megtervezhessék a gólyák védelmét a szakemberek. A nyolc évtizede 16 ezer páros állomány ugyanis alig negyedére csökkent 2019-re, a legutóbbi országos fészekszámlálás idejére.
Hogyan zajlik a felmérés?
A legfontosabb adat a fészkelőpárok száma, amit településenként összesítenek a madarászok, ezért egy-egy falu vagy város összes fészkének a felderítése az ideális – de már egy-egy fészekről való tudósítás is hasznos közreműködést jelent, hiszen lehet, hogy éppen az kerüli el a szakemberek figyelmét! Július első felében szerezhető be a legtöbb információ, hiszen ekkor már állnak a fészekben és könnyen számolhatók a fiókák is. A fészkelőhelyek adatai viszont egész évben gyűjthetők.
Az adatbázis használata
A legegyszerűbb az MME által fejlesztett Turdus okostelefonos alkalmazás letöltése, amely Android és iOS rendszeren is elérhető, az MME és Turdus szavakra keresve. Ebben fészeklista és térkép nézetben is kereshetők a már ismert fészkelőhelyek, amelyek lehetnek üres fészektartók és „rendes” fészkek is. Az adatok rögzíthetők a https://termeszetlesen.mme.hu/#/golyales oldalon is.
Néhány gyakorlati tanács:
Nagyon fontos, hogy egy fészkelőhely csak egyszer szerepeljen az adatbázisban. Új fészek rögzítése előtt meg kell róla győződni, hogy nincs-e fent az adatbázisban az adott helyszín. Ha korábban koordináta nélkül került az adatbázisba egy fészek, akkor csak a lista nézet alján látható.
A van fészek / nincs fészek kérdés a fészekanyag meglétére vonatkozik. Ha adott helyszínen nem találunk fészektartót sem, akkor tekintjük megszűntnek a fészkelőhelyet. Ez a megfigyelések közt a megjegyzés rovatban, vagy a honlap hibabejelentő gombjára kattintva jelenthető.
Veszélyes oszlop alatt az úgynevezett középfeszültségű oszlopokat értjük. A fészkeket tartó 8 m magas oszlopokkal szemben ezek 10-12 m magas, általában külterületen futó, de belterületekre is benyúló hálózatszakaszok. Ezeken találhatók például a transzformátorok. A „sima” villanyoszlopokat nem kell jelölni az adatbázisban.
Kérdés esetén a monitoring@mme.hu e-mail címre írhatnak, de az adatokat – mivel várhatóan nagy számban érkezne be és a címek alapján nagyon sokszor nem azonosíthatók a fészkek – kérik ne küldjék oda, hanem az adatbázisba töltsék fel!