Vizslás körökben nem is kérdéses, hogy mit jelent a HZP rövidítés, de a legtöbb vadász számára talán idegenül cseng. A három betű a „Herbstzuch – Prüfung” német szavak rövidítése és őszi tenyészszemlét és vizsgát jelent.
A Drótszőrű Német Vizsla Világszövetség idén Magyarországon rendezte meg a német típusú őszi tenyészvizsgáját és tenyészszemléjét a Német Vizsla Klub Magyarországgal együttműködve. A Dr. Carl Tabel Nemzetközi HZP-re 2022.10.26-29. között Vásárosnaményban került sor. Ebben az évben a Hunor Hotel biztosította a bázishelyszínt, ahová több mint 30 nevezés alapján érkezett az a húsznál is több tenyésztő, tulajdonos, aki két évnél fiatalabb kutyáját hozta a rangos megmérettetésre, négy országból. A bírók Németországból és Bulgáriából jöttek, a Drótszőrű Német Vizsla Világszövetség főtitkárának, Siegfried Pfaffnak a vezetésével.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség ilyen komoly szintű szakmai plénum előtt is bemutatni négylábú vadászbarátaink képességeit?
Az elmúlt években kulcsfontosságúvá vált a hazai kinológia helyzete. A vadászok, szakemberek egyértelmű állásfoglalása, hogy eljött a cselekvés ideje, hiszen nemcsak a közmondás szerint eb a vadász kutya nélkül, de a valóság is ezt mutatja. Talán egy utánkereső kutya esetében nem jelent kérdést a szakmai elvárás, hiszen akár több millió forintot is hozhat a „konyhára”, azaz a terítékre egy-egy véreb sebzés esetén.
És mi a helyzet a vizslákkal, amelyek kevés kivételtől eltekintve az apróvad vadászatában jelentenek hasznos segítséget?
A számok ott sem kisebbek. Az elmúlt évhez képest átlagosan kétszeresére nőtt a nevelt fácán ára, ami azt jelenti, hogy a szárnyasok felkutatása, az elejtett madarak begyűjtése fontos gazdasági érdek. A szőrmés apróvad esetében is hasonló helyzet, valamint egyre több vadászatra jogosult kezd tőkés réce nevelésbe, és a vízben maradt, elejtett madár is bevételkiesést eredményez.
Babiczky Attilát, a Német Vizsla Klub Magyarország elnökét kértük meg, hogy ismertesse a HZP szempontrendszerét:
„Esetünkben kétféle HZP-ről beszélünk. Az egyik az úgynevezett nemzetközi HZP, amely követelményszintje magasabb, azaz olyan származási lappal rendelkező kutya nevezhető rá, amelynek a szülei és a nagyszülei megfelelnek a német rendszerű tenyésztési feltételeknek, rendelkeznek HD (csípő) és OCD (váll) szűréssel, forma és szőr bírálattal, valamint a nevező kutya önmaga is teljesítette az egészségügyi szűréseket és a fiatal kutyáknak kiírt német rendszer szerint regisztrált VJP vizsgát, illetve igazolni tudja a dúvaddal szembeni keménységet.
Ami viszont látványosabb és talán jobban érdekli a vadászokat, hogy hogyan dolgoznak a kutyák. Összesen 11 feladatot kell a vadászterületen elvégezni, amelyen keresztül a bírók képet kapnak a kutya viselkedéséről, keresési módszeréről, orrhasználatáról, együttműködési képességeiről, a vadmegállásról. Ehhez mezőn és vízen egyformán szükséges megmérettetniük. A kutyáknak bizonyítani kell a "meleg-nyúlnyom" követési képességüket is.
Persze, mindebben a tulajdonosnak is fontos szerep jut. Összességében elmondható, hogy a hazai vizslások jól felkészültek. A kutyák jól szocializáltak és az engedelmességben is remekeltek. A különféle feladatok legmagasabban elérhető pontszáma 12, ami kitűnőt jelent. 11-9 pont között nagyon jó, 8-6 pont között jó. A hazai vizsgázó vizslák átlagosan 10 pont körül teljesítettek.
Ezt a feladatsort zárja a küllembírálat, ami úgynevezett forma és szőr bírálatot takar. A kutyáknak a 3 fős bírói kar előtt kell megmutatniuk küllemi, anatómiai tulajdonságaikat, valamint a szőrminőségüket, amelyek általában véve a kutya megjelenését igazolják.”
A bírók minden nap tanácskoztak és beosztották egymás között a feladatokat. Örömmel látták, hogy idehaza minden tényező biztosított a jó „kutyázáshoz”, ami nyugaton nem mondható el ugyanígy. Bármelyik helyszínre érkeztek, a helyi vadásztársaságok megtisztelve érezték magukat, segítették a gördülékeny lebonyolítást.
Kiss B. Zoltán, a Hunor Hotel tulajdonosa maga is szenvedélyes vizslás, többek között egyik fiatal kutyája is megmérettetett. Nosztalgiával gondolt vissza korábbi négylábú vadásztársaira, akiknek számtalan élményt és vadat köszönhet. Elmondása szerint, az az egyik fő feladat, hogy a fiatal vadászok között is „magvetés” történjen és a vizslások újabb generációját sikerüljön kinevelni.
Ebben volt segítségre az október 29-én megtartott vásárosnaményi trófeaszemle, ahol a HZP eredményhirdetésére is sor került és a civil lakosságot is megszólító rendezvényen a vizslákat „show-szerűen” felvonultatták, ami az érdeklődők számára is különleges élményt jelentett.
A bírók egybehangzó véleménye szerint Magyarország jó és követendő példa a világ vizslásai számára, hiszen az itt folyó vadgazdálkodás egyik fontos pillére a kinológia. Minden hazai versenyre úgy tekintenek, mint az élvonal legjobbjára, hiszen vadban gazdag és kimagasló szakmaisággal megrendezett vizsgákat tarthatnak.
