Manapság egyre gyakoribb probléma, hogy az ember hirtelen felindulásból, pusztán külső tulajdonságok alapján választ kutyát, a fajta előzetes megismerése nélkül.
Ez mind falun, mind pedig kert- és belvárosban tartási nehézségekhez vezet – a végállomás legrosszabb esetben az állattól való megszabadulás. Bár a felelős tenyésztő odafigyel, hogy csak tájékozott gazdához kerüljenek a kölyökkutyái, ez azért nem minden esetben valósul meg, nem szólva a felelőtlen szaporítók sokaságáról, akik bárkinek odaadják az ebet, aki hajlandó fizetni érte.
Mit tehetünk, ha vadászkutyát vásároltunk, fogadtunk örökbe, ám nem tervezünk vadászni vele?
Megeshet, hogy hiába rójuk a kutyával a kilométereket, ennek ellenére továbbra is rombol, ugyanis a kizárólagos testmozgás legfeljebb egy szánhúzó fajtát elégít ki.
Azt az eljárást, amikor a kutyát nem kívánjuk vadászati célra használni, de egy ahhoz nagyon hasonló „sport” keretein belül fárasztjuk le, ösztönkezelésnek hívjuk.
A mantrailing, vagyis emberkeresés legkiválóbbjai pedig a vadászebek. A legtöbb ilyen fajta fáradhatatlan, egész napos munkához szokott kutya, így az eredeti szagmunkákhoz nagyon hasonló környezetben csillapíthatja ösztöneit. Ez nem csupán hobbi vagy sport, de életmentő hivatás is, hiszen ezek a kutyák éles helyzetekben is bevethetőek.
A mantrailingről Janovszky Gergellyel, a K9 Keresőkutyás Egyesület és a Mancs a Kézben Mentőkutyás Egyesület kiképzőjével és kutyavezetőjével beszélgettünk, aki a Nimródnak elmondta:
– A mantrailing pontos jelentése: emberi nyom követése. A tevékenység során a kutya az adott emberre jellemző egyedi szagnyomot követi egy szagminta alapján. A munka során hámot visel, a gazdája/felvezetője pedig 7-8 méter hosszú pórázon követi őt. Nem talajtöréseket, hanem az egyéni kipárolgás és a leváló hámsejtek által keletkező illatanyagot követi a kutya, mely annyira egyedi, mint az ember ujjlenyomata.
A mantrailingre képzett kutya nem csak természetes, de mesterséges, lakott környezetben is képes a keresett személyt követni. Az ember egyéni szaga teljesen egyedi, munka közben az állat másik ember szagát ignorálja, folyamatosan a célszemélyre összpontosít.
Amellett, hogy a kutyákat éles helyzetekre képezik, a mantrailing egyesületeknél a hobbikutyások számára is adott a lehetőség együtt fejlődni a kedvencükkel.
A kifejezetten erre a célra képzett vadászkutya szocializációja elengedhetetlen, hiszen a munka során extrém zaj- és környezeti hatások vagy épp tömeges emberi jelenlét is előfordulhat.
A munka során az állatok nyugodt mentális állapotban, hosszú pórázon, a gazda zavarása nélkül dolgoznak, annak végeztével természetesen jutalomban részesülnek – ami lehet egy kedvenc jutalomfalat vagy játék is. A kutyákat már egész fiatal korukban, fokozatosan felépített tréninggel juttatják el a teljesítményük csúcsára, a legegyszerűbb nyomtól fokozatosan az egyre komplexebb feladatokig.
– A kutya az orrát a földre szegezi, vagy magasabb fejtartással szimatol a levegőben, és erdőn-mezőn vagy forgalmas városi területen követi a keresett személy egyéni nyomát addig, amíg meg nem találja. A mantrailing optimális elfoglaltságot jelent a csodálatos képességekkel megáldott, az orrukat használó ebek számára – magyarázza Janovszky Gergely.
Érdemes mindenkinek ösztönkezelésben részesíteni a kedvencét, ugyanis egy lenyűgöző oldalát ismerheti meg a kutyának az eredeti feladatához hasonló munkavégzés közben, valamint családi kedvencként is jóval idillikusabb állapot érhető el. Az emberkereső kutyák között vadászkutyafajták széles palettája található meg a kifejezetten véreb- (angol, bajor és hannoveri vérebek) típusokon kívül, így például a legkülönbözőbb vizslák a magyartól az olaszig, vízi vadász retrieverek, kopók, de örökmozgó, kis termetű kotorékebek is.