Élesen hasít végig a felkelő nap első sugara a fagyos február végi reggelen a Bükk északi lankái között…
Az erdészház ereszén egy jégcsap csillog benne teljes pompájában. A jégcsap végén egy vízcsepp gyűlik, dagad, dagad, majd – mikor már nem bír tovább kapaszkodni szülőanyján – zuhanni kezd…
Zuhanása közben felidézi a letűnt vadászév egy-egy morzsáját...
Március! Korhadó avarillat, sárgálló sombokor, alkonypír, madárdal, korrogás, lőporfüst, öröm...
Április! Kökényvirág, tavaszi zápor, szárba szökkenő vetés, várakozás, megfigyelés, felfedezés…
Május! Harmatos kaszáló, langyos hajnal, akácillat, kakukkszó, vöröslő őzbak, vastag rózsák, gyöngyözött agancs, tölgyfaág töretnek…
Június! Szénarend, kaszálóillat, „bagó”, teliholdas éjszaka, villódzó szentjánosbogár, csámcsogás, vérbe mártott búzakalász, rövid sörte, arasznyi sarlók…
Július! Tikkasztó hőség, dohogó kombájn, búzatarló, meggyfasíp, „pieehh”, lábdobogás, villanó öreg, visszarakott agancs, ravatal, menekülő szarvaslégy…
Augusztus! Holtág, rengeteg szúnyog, szolidágóillat, alkony, szársuhogás, lőporfüst, dublé, csobban a víz, örülő vizsla…
Szeptember! Égő krumpliszár, őszi füst, betakarítás, szüret, öreg bükkös, dagonya, zeng az erdő, öreg villás, beteljesülés, vadászkarácsony...
Október! Koppanó makk, hulló falevél, kóborló szarvaslégy, agancsfőző üst, jóleső fáradtság…
November! Dér, hideg, „tajtékos hab”, visító sűrű, búgás!
December! Hó, hajtás, kutyaugatás, zizzenő vágás, visszhangzó lövés, teríték, máglya, ravatal, végtisztesség… elmúlás, születés, karácsony, béke…
Január! Hó, hideg, befagyó orrlyuk, „télszag”, csend, nyugalom, etetés, tarvad, számvetés, tervezés…
Február! Megrokkant hó, böjt, várakozás, etetés, agancs, böjt, várakozás, böjt és várakozás…
Zuhan tovább a vízcsepp… Tovább, senki sem tudja, hogy merre… Talán a tavasz felé…