A SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületén 2011 óta szakítottak a hagyományos vadföldműveléssel és napjainkra már 200 hektáron a Syngenta Kft. méhlegelő keverékét telepítették.
Augusztus 29-én, Kardosfán, a SEFAG Zrt. és a Syngenta Kft. közös bemutató rendezvényén szó esett az elmúlt évek tapasztalatairól, a vadgazdálkodás aktuális kihívásairól, a közelmúltban történt jogszabályi változásokról és az Országos Vadgazdálkodási Alap (OVAL) biztosította lehetőségekről is, emellett a résztvevők megemlékeztek a 125 éve született Széchenyi Zsigmondról is.
Petter László, a Synegnta Kft. kiemelt partnerkapcsolati vezetője köszöntőjében arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy jelenleg a SEFAG Zrt. területén található az egyetlen olyan méhlegelő keverékkel telepített vadföld, melyre vonatkozóan a szakemberek évekre visszanyúló gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek.
Dr. Varga Gyula, a SEFAG Zrt. vadgazdálkodási és turisztikai osztályának vezetője felvezető előadásában rámutatott a változó gazdasági-gazdálkodási környezet adta kihívásokra, valamint az ágazatok közti kommunikáció jelentőségére, egyúttal megköszönte a Syngenta Kft. együttműködését. A SEFAG Zrt. Somogy vármegye 20 százalékán folytat nagyvadgazdálkodást és a vadgazdálkodási ágazaton belül a mezőgazdaság mára külön ágazatot képvisel, tekintve, hogy a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága közel 3000 ha.
A szakember szemléletváltást sürgetve hangsúlyozta, hogy a vadgazdálkodásban a problémák komplex vizsgálatára és kezelésére van szükség. Véleménye szerint el kell fogadni, hogy a vadállomány az erdei ökoszisztéma része és ennek megfelelően kell kezelni. Úgy véli, hogy a probléma leegyszerűsítése az az álláspont, miszerint a vadállomány kezelésének módja pusztán a vadállomány csökkentése volna, mert a redukció önmagában nem elegendő és az osztályvezető az osztrák és német, tartamos vadhatásvizsgálatokkal foglalkozó tanulmányok eredményeire hívta fel a figyelmet.
Az osztályvezető üdvözölte azt, hogy a közelmúltban módosított vadászati törvényben már hazánkban is felfedezhettük ezt a jövőbe mutató, komplex megközelítést, valamint a táji vadgazdálkodás irányelvei között is több ilyen elem található.
Mint elmondta, a szemléletváltásban a SEFAG Zrt. igyekszik élen járni és a Syngentás méhlegelő program tökéletesen illeszkedik ezen komplex megközelítésbe, ezért integrálta a társaság a rendszerébe.
Prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora prezentációjában a 125 éve született Gróf Széchenyi Zsigmondra emlékezett. Örvendetesnek nevezte, hogy napjainkban, amikor minden az innovációról szól, sor kerülhet egy olyan előadásra is, melynek fókuszában a megemlékezés áll.
Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője a vadgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos jogszabályi módosításokról beszélt.
A gazdasági, társadalmi változások, valamint a természetben tapasztalható események mind-mind azt indukálják, hogy a vadgazdálkodást, illetve a vadászatot illetően a jogalkotás terén is folyamatosan alkalmazkodjunk a változásokhoz.
A főosztályvezető összefoglalta a közelmúltban történt törvénymódosításokat és a közeljövőben várható végrehajtási rendeleteket, valamint a vadászokat érintő fegyverügyi jogszabályi változásokat, (pl. gépjármű vaddal történő ütközése, ifjúsági vadászat, vadkár, technikai eszközök, éves vadgazdálkodási tervek, nem magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár vadászjegye, zárttéri vadtartás, orvvadászat, vadvédelmi bírság, REACH rendelet miatti módosítások, lőfegyverek tárolása, öröklése stb.)
Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára a vadászkamara által fenntartott élőhelyfejlesztési pályázatban rejlő lehetőségekről beszélt. Mint elmondta, a vadgazdálkodók több szempontból sincsenek egyszerű helyzetben. Példaként említette a felerősödő időjárási szélsőségeket és a magas működési költségeket. Majd azzal folytatta, hogy a vadászatra jogosultak számára 2007 óta nem volt elérhető vadgazdálkodási célú támogatás, ezért az OMVK létrehozta az Országos Vadgazdálkodási Alapot (OVAL), mint egyfajta külső fejlesztési forrást. A főtitkár beszélt a pályázati célterületekről, különös tekintettel az élőhelyfejlesztési lehetőségekről és az OVAL lokálisan érzékelhető pozitív hatásairól is.
Az összegzése szerint, az elmúlt 5 évben 844 vadászatra jogosult összesen 3 milliárd 870 millió Ft forráshoz jutott. Örvendetes ténynek nevezte, hogy ebből az összegből 14 500 hektáron élőhelyfejlesztést is sikerült megvalósítani.
Bajdik Péter kijelentette, hogy az OMVK hosszú távon tervezi a Vadgazdálkodási Alap pályázati rendszerének működtetését és ehhez várhatóan a jelenlegihez hasonló mértékű forrás is biztosított lesz, majd ismertette a 2024/25. évi felhívás főbb változásait is (a kötelező önrész emelkedése, átalakuló pontozási rendszer stb.).
Közlése szerint, a pályázati felhívás 2023. augusztus 24-én felkerült a kamara honlapjára, a pályázatok benyújtásának ideje október 1-31., az elbírálás várhatóan 2024. január 31-ig megtörténik, a támogatások kifizetésének határideje pedig 2024. március 31.
Azzal zárta az előadását, hogy az elmúlt 5 kiírás számadatainak tükrében kijelentheti, az OVAL-nak van létjogosultsága, hisz tavaly is nagy volt az érdeklődés, jelentős túligényléssel, tehát a vadászatra jogosultaknak számít, és amíg számít, addig a kamara ezt a munkát erejének megfelelően el is fogja végezni.
Halász Tibor, a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületének vadgazdálkodási ágazatvezetője „A vadlegelő gyakorlati alkalmazása a gazdálkodás tükrében” című prezentációjában röviden bemutatta a 9700 hektáros, 74 százalék erdősültséggel rendelkező Nyugat-Zselici vadászterületet, melyen jelenleg 500 hektár vadföldet művelnek. 100 hektáron intenzív növénytermesztést (kukorica, zab, rozs, repce) folytatnak, 200 hektáron kaszált gyep található, ezek többnyire az erdőtömbök belsejében elhelyezkedő, védett Natura 2000-es gyepek, valamint 200 hektár a vadlegelőként funkcionáló Syngentás méhlegelő keverék.
Az ágazatvezető elmondta, hogy a társaságnál 2011 előtt a szokásos vadföldművelést folytatták, melyből mára 100 hektár maradt. Ezek a területek ugyanis az év nagy részében megközelíthetetlenek a vad számára, villanypásztorral szükséges védeni őket és csak rövid ideig biztosítanak takarmányt a vadnak. A méhlegelő keverékkel telepített táblák azonban az év 365 napján kiváló minőségű és mennyiségű táplálékot kínálnak a vadállománynak, így csökken a vadkár, a telepítés költségei pedig lényegesen alacsonyabbak, mint a szokásos szántóföldi kultúrák esetében. Míg például a kukorica telepítési költsége, egy hektárra vetítve meghaladja a 300 000 forintot, addig a méhlegelő esetében ez az összeg ennek csupán 35-40 százaléka.
Halász Tibor a tapasztalatokat összegezve kijelentette, a SEFAG Zrt.-nél bevált gyakorlat a vadkárveszélyes területeken, hogy a gazdálkodókkal közösen telepítenek méhlegelő keveréket, mert az együttműködés kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. A méhlegelő telepítése beleillik az OVAL-ba, illetve a területalapú támogatás mellett a szálas fehérjetakarmány-növénytermesztési támogatás is igényelhető rá, ezen felül még kaszálható is, így árbevételt is hoz. További előnyei, hogy nincs növényvédőszerhasználat, növeli a terület biodiverzitását és a szántóföldi kultúrák mellé telepítve 5 méteres vadászható sávot biztosít.
A rendezvény terepbejárással zárult, amely során Pecze Rozália, a Syngenta Kft. munkatársa területi bemutatót tartott egy 2 éves és egy 4 éves méhlegelőkeverék-telepítés helyszínein.
