Nagy sikerrel nyílt meg Szigeti Edit természetfotó kiállítása Csurgón, a Csokonai Közösségi Házban.
A tárlatot Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg, köszöntőt mondott Szűcs-Márton Brigitta, a művelődési központ igazgatója. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Füstös János, Csurgó város polgármestere is. Az ünnep fényét Kiss László és Kőszegi Ákos kürtjátéka emelte, Kiss Virág szavalt, Pálinkás Izabella pedig énekelt.
Az alkotó az elmúlt 10 év munkáiból válogatott, a hangsúly ugyan a szarvasokon volt, de egyéb vadfajokat is láthattak az érdeklődők. Több olyan képet tekinthetett meg a nagyközönség, amely egykor a Nimród Vadászújság címlapját díszítette.
– Célom, hogy olyan közel jussak a vadhoz, amilyen közel csak lehet. Több portré 5-6 méteres távolságból készült és a vad szeme hangsúlyosan jelenik meg a képen. Nem lesről fotózom, hanem álcaruhában lapulok és várom, hogy a vad közelítsen meg, vagy ha a szituáció engedi, én magam is aktív szereplője vagyok az eseményeknek és becserkelem a vadat. Egyre inkább arra törekszem, hogy a képeimet ne kelljen megvágni még akkor sem, ha vadportrét fotózok. Ez az igazi kihívás – részletezte a természetfotós és hozzátette: csodálatos pillanatok ezek, amikor szinte eggyé válok a természettel, és egy vadon élő állattal szemkontaktot létesítek. Egy ilyen kivételes helyzet varázslatos atmoszférát teremt, hisz hozzá kell tennem, egy 400 mm gyújtótávolságú objektívvel fotózom, így, ha ilyen képeket szeretnék, valóban közel kell lennem. Egy ilyen objektív közelpontja 3,5 méter, ami azt jelenti, ha ennél közelebb van a fotóalany, már nem tudok éles képet készíteni. Nem egyszer történt ez meg velem, ezek a hihetetlen pillanatok már csak az enyémek, tisztán hallom, ahogy letépi a füvet a szarvas, hasalok az avarban és mellettem ásítozik a bika. Nagyon kiváltságosnak érzem magam, hogy átélhetem ezeket az órákat, hisz sokszor bizony hosszú órák telnek el, nem pillanatok. Ha ilyen közel vagyok a vadhoz, levegőt is alig merek venni, és nincs mód arra, hogy csak elsétáljak a fotózás végeztével, megvárom, hogy a szarvasok távolodjanak el és akkor hagyom el a helyszínt. Nem zavarom a vadat, ez az elsődleges szempontom, de elemi érdekem is, hiszen csak akkor tudok róluk olyan képeket készíteni, amin természetesen viselkednek” – mondta el lapunk kollégája, Szigeti Edit.
A 46, köztük több 120x80 centiméter méretű képet felvonultató impozáns tárlat egy hosszabb kiállítássorozat első állomása.
