Kezdetét vette a Nimród Vadászújság helyi témákkal foglalkozó konferenciasorozata.
Január 26-án délután, impozáns környezetben, a veszprémi Vármegyeháza Szent István termében rendezte meg Nimród Fórum névre hallgató rendezvénysorozatának első állomását a Nimród Vadászújság az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Veszprém vármegyei Területi Szervezete segítségével. A rendezvényen részt vett dr. Kovács Zoltán főszerkesztő, aki beszédében kiemelte, hogy e rendezvénysorozat vármegyéről vármegyére, tájegységről tájegységre kívánja feltárni azon nézőpontokat, perspektívákat, amelyek a mindennapi vadgazdálkodási munkát érintik. Ezzel kívánja a lap fenntartani az ágazat körüli párbeszédet, kihasználva a világkiállítás keltette figyelmet. Hangsúlyozta továbbá, hogy kapcsolódva az OMVK által meghirdetett hivatásos vadászok évének gondolatához, idén a Nimród Vadászújság némileg megváltozott formában, a vad mellett a vele foglalkozó embert, a hivatásos vadászokat is kiemeli borítójával minden hónapban.
Pap Gyula, az OMVK Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke nyitotta meg a rendezvénysorozatot, aki egyúttal megköszönte, hogy elsőként rendezhették meg a Nimród Fórumot, illetve kiemelte, hogy a helyi vadászok és vadgazdálkodók egységesek és tettre készek, amelyet mi sem bizonyít jobban, minthogy a vármegyeháza nagytermét teljesen megtöltötték a rendezvényen. Az elnök bízik abban, hogy például szolgálhatnak a rendezvénysorozat többi állomásának.
Bors Richárd főszerkesztő-helyettes, a rendezvény házigazdája elsőként Pölöskei Balázst, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetőjét kérte fel előadása megtartására. A szakember prezentációjában a magyarországi vadgazdálkodás elmúlt évtizedeit elemezve kiemelte, hogy az iskolában tanult vadgazdálkodási modellek nem feltétlen állják meg mai viszonyok között a helyüket. A bevett gyakorlatok már nem úgy működnek a vadgazdálkodásban, ahogy korábban, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a ma vadgazdáinak az új kutatási eredmények átültetésére a gyakorlatba.
A vadfajok közül elsőként a vaddisznóval kapcsolatos konfliktusokat hozta fel példának, főleg a vad belterületi megjelenésével kapcsolatos problémákat. A Soproni Egyetem (SOE) segítségével GPS telemetria adatok gyűjtésbe kezdtek befogott vaddisznók nyakörvvel való ellátásával, hogy kutatni tudják a vaddisznók lakott területi viselkedését. A sertevad területhasználatára vonatkozóan arra a megállapításra jutottak, hogy a vad tudatosan helyezte át tartózkodását az erdőtömbökből a városi környezetbe az itt elérhető viszonylagos nyugalom és táplálékbázisnak köszönhetően, a malacok már ott születnek, akiknek már nem lesz később vonzó az erdei környezet, ezért a problémát annak keletkezési helyén, a lakott környezetben kell kezelni.
A gímszarvassal kapcsolatos gazdálkodás javítása érdekében e vadfajjal is vizsgálatot folytattak. Ennek keretében fogcsiszolat-vizsgálatokkal állapították meg a legalább középkorú, elejtett gímbikák minél pontosabb életkorát. Vizsgálatuk szemléletváltást eredményezett a szarvasgazdálkodásukban, akár a terepi korbecslést, akár a kulmináció vélt bekövetkeztének becslését, akár az egyes kezelt vadászterületeken a bikák eltérő hasznosításának gyakorlatát tekintve. Pölöskei Balázs kiemelte, hogy ez olyan kutatási forma, amely jelentős gyakorlati haszonnal bír kisebb ráfordítással.
Végül a muflonnal kapcsolatos vizsgálatait mutatta be az osztályvezető, amely keretében szintén területhasználati vizsgálatokat végeztek GPS nyakörvvel ellátott egyedekkel. Ugyancsak a SOE segítségével végzett kutatás egyedülálló, mivel azelőtt muflont még nem jelöltek meg Magyarországon. A vizsgálat részeredményei rámutattak a muflonok területhasználatában a nyári, rendkívül kicsi mozgáskörzetre, majd azt követően a szezonális elmozdulásra, mégpedig október hónapban berregés idején. További érdekesség, hogy egy nyájból származó egyedek nem együtt mozogtak a nyakörv viselésének ideje alatt. Az adatgyűjtés jelenleg is tart, ezért mélyebb összefüggéseket még nem tártak fel a vadfajjal kapcsolatban.
Második előadóként Takács Szabolcs főispán, illetve az Országos Vadgazdálkodási Tanács (OVT) elnöke lépett a pulpitusra. Előadásában az OVT főbb célkitűzéseit mutatta be a konferencia résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy a tanács fő célja az egységes szakmai álláspont kialakítása a vadgazdálkodók körében. A 19 Területi Vadgazdálkodási Tanács közös munkájában első körben a vadgazdálkodási ágazatot érintő főbb problémákat azonosították és foglalták listába. A nyolc pontot tartalmazó felsorolásban megtalálható például a vadállomány becslésének nehézsége, a vad által okozott kár, a nagyvadfajok állománylétszámának változása. Szintén problémaként merült fel a területi tanácsok részéről a kötelező 30 napos határidő a trófeabírálatokat illetően. A hivatásos vadászok alkalmazási kérdéseire is kitért a tanács elnöke előadásában, véleményük szerint javítana a jogosultak gazdálkodásán és a vadőrök anyagi megbecsülésén, ha egy főállású hivatásos vadász mellett mellékállásban lehetne alkalmazni további kollégákat. Ezeken túl olyan élőhely- és vadvédelmi kérdésekben tervez egységes szakmai álláspontot kialakítani a tanács, mint például az eddig fel nem tárt őzpusztulások okai, vagy a belterületi vadmegjelenés és a vadállomány kellő nyugalmának biztosítása. Az OVT minden érintett résztvevő észrevételeit tartalmazó „javaslatcsomag” alapján kíván majd a jogalkotó felé megfogalmazni olyan jogszabály módosítási javaslatokat, amelyek a fent megnevezett problémákat hatékonyan kezelni fogják tudni.
Gyorgyevics Tamás Széchenyi kutató, a konferencia kulturális vonalát képviselve neves vadászírónk, Széchenyi Zsigmond életének Veszprém vármegyei vonatkozásait mutatta be a résztvevőknek. Kiemelte, hogy különösen aktuális az előadás témája, hiszen a Nimród Vadászújság a gróf születésének 125. évfordulója alkalmából hónapról hónapra emlékezik meg vadászati kultúránk nagyjáról különböző cikkekkel és eseményekkel, mint például a Széchenyi Zsigmond és Hertelendy Margit sírjánál tartott megemlékezéssel. Bemutatta a vadászíró által meglátogatott főbb bakonyi helyszíneket, úgymint Alsópere, Bakonynána, Ugod, vagy a Kab-hegy. Kiemelte, hogy Széchenyi életének több mint 200 bikájának a felét a Bakonyban ejtette el. Gyorgyevics Tamás megemlékezett még az id. Fuchs Antal által szervezett híres táborhelyi hajtásról is, ahol a gróf 16 vaddisznót és egy rókát ejtett el.
Az előadások előtt és után is a Bakony Vadászkürt Egylet kürtöseit hallhatta a közönség, amely tovább emelte a rendezvény fényét. Kétségtelen, hogy az OMVK Veszprém vármegyei Területi Szervezetének szervezőmunkájának köszönhetően, egy rendkívül jó hangulatú rendezvényen vehetett részt a lap szerkesztősége, azzal a közel kétszáz emberrel együtt, akik kíváncsiak voltak a helyi témákat a színvonalas előadásokkal fókuszba helyező eseményre. Tovább emelte a konferencia nívóját az előadások után felszolgált estebéd egy állófogadás keretében, amelynek köszönhetően még sokáig beszélgetettek a konferencia látogatói.
A rendezvénysorozat következő állomása Tatabányán, a Tulipános házban (2800 Tatabánya, Népház utca 7.) lesz február 23-án 18:00-kor, várunk minden érdeklődőt szeretettel!