Alapításának századik évfordulóját ünnepelte idén májusban a Békés vármegyei Száraz-Érmenti Vadásztársaság a tótkomlósi Természet Házában.
A centenáriumi rendezvényen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ünnepi beszédét követően Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet adományozott a vadásztársaság részére.
Megalakulásuk a helyszínére várták a vendégeket május 17-én a Száraz-Érmenti Vadásztársaság tagjai, akik levéltári-, illetve trófeagyűjteményükből készítették kiállítást Tótkomlóson, az egykori Kisbirtokos Szövetség székházában.
A rendezvényt Karkus György, a vadásztársaság elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében összefoglalta a vadásztársaság egy évszázadot átölelő történetét. Elmondta, hogy a vadásztársaságot 1925-ben Kisbirtokos Vadászszövetségként jegyezték be, majd 1949-től Demokratikus Vadásztársaság, 1952-től pedig Magyar Honvédelmi Szövetség Vadásztársaság néven működött tovább. A Száraz-Érmenti Vadásztársaság nevet 1986 óta viseli. A jelenleg több mint 7600 hektáron gazdálkodó társaság tagsága harminc főből áll. A területen fácán, mezei nyúl és őzállomány él, de az utóbbi években drasztikusan lecsökkent mindhárom faj egyedszámszáma, amiben szerepet játszott a madárinfluenza, illetve a klímaváltozás is. Ez utóbbi miatt a vadgazdálkodásukban kiemelt szerepet tölt be a vaditatás, az aszályos időszakokban folyamatosan hordják a vadászok a vaditatókba a vizet.
A jelen kihívásai közül az egyre gyakrabban megjelenő madárinfluenza problémájára hívta fel a figyelmet Karkus György elnök, ami miatt már évek óta nem nevelnek saját fácánt. Hozzátette, hogy a természetes fácánszaporulatukat nem csupán az időjárás és a betegségek befolyásolják nagy mértékben, hanem az egyre jobban terjedő aranysakál és a vörös róka jelenléte is. Ezért a szőrmés-, és a szárnyas kártevők ellen folyamatos gyérítéssel, többek között csapdázással is védekeznek.
A vadgazdálkodási tevékenységeik között említette még, hogy mintegy húsz hektár nagyságú területen telepítettek már a vadásztársaság tagjai erdőket és fasorokat. Ezt a gyakorlatot a mai napig végzik, és folyamatosan segítik azokat, akik felajánlják a területüket fásításra.
A vadásztársaság eredményei közül kiemelte, hogy a 2024/25-ös vadászati évben 35 őzbakot lőttek, melyből egy aranyérmes lett, 703 grammos agancstömegével ez a vadásztársaság eddigi legnagyobb trófeája.
Az ünnepségen beszédet mondott dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki kifejtette: Ha az őseink nem lettek volna sikeres vadászok, akkor mi most nem ülnénk itt. Ha a vadászat ellenzőinek az ősei nem lettek volna sikeres vadászok, akkor a vadászat ellenzői sem lennének. Nem nekünk vadászoknak kellene megmagyaráznunk, hogy miért vadászunk, hanem a vadászat ellenzőinek kellene megmagyarázni, hogy miért viszonyulnak előítéletes ellenszenvvel a vadászok és a vadászat iránt, holott ezzel megtagadják saját őseiket is. A vadászati szenvedélyt a történelem előtti időből hozzuk, ez a natúra, amire ráépítettük a vadászati kultúra katedrálisát. Gondoljunk a vadászati etikára, a vadászati zeneművekre, Fekete István vadászati regényeire, Széchenyi Zsigmond írásaira, vagy teológiai értelemben a Szent Hubertus misére. Arra a kérdésre, hogy miért vadászunk, az a válasz, hogy azért, mert a vadászat a legmélyebb antropológiai örökségünk, a natúra és a kultúra összetettségével.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy a vadásztársaságok elsődleges célja a vadgazdálkodás, ami nélkül természetvédelem sem lehetséges, mert a vadállományt mennyiségileg és minőségileg is szabályozni kell, mivel agrár-, illetve erdei környezetével csak így lehet egyensúlyban tartani. A dúvaddal szembeni vadászat kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy enélkül egy darab túzok sem lenne, mert a ragadozók nem csak a vadászható vadfajokat – nyulat, fácánt – dézsmálják, hanem ugyanígy a védett állatokat is.
Zárszóként kitért arra is, hogy a magyar vadászat története, a helyi vadászó közösségeknek, a helyi vadásztársaságoknak a története, ezért kulcsfontosságú, hogy ezek dokumentálva, megírva legyenek.
A miniszterelnök-helyettes ünnepi beszéde után Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet adott át Karkus Györgynek, a Száraz-Érmenti Vadásztársaság elnökének.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 2004-ben alapított kitüntetését a magyar vadgazdálkodás és vadászat fejlesztése, a természeti értékek védelme, a szakma hírnevének megőrzése érdekében kifejtett eredményes tevékenységének elismeréséért kaphatják a vadászatra jogosult szervezetek.
A rendezvényen a vadásztársaság századik évfordulójának alkalmából megjelent Csontos Pál: Vadászat, Vadászok Tótkomlóson 1746-2022 című könyvének bemutatójára is sor került. Karkus György elnök megemlékezett a tavaly elhunyt szerzőről, Csontos Pál helytörténészről, aki „vadászkutya” módjára járta a levéltárakat, tanulmányozta a vadásztársaság irattárát, kérdezte a még élő vadásztársakat és a hozzátartozóikat. A könyvét kézzel írta és szerkesztette, beletette a fényképeket, a rajzokat, grafikonokat. A könyvben több helyen is idézett a szerző a korabeli Nimród Vadászújságban a vadásztársaságról megjelent cikkekből. Az 1927. január 1-jei számban beszámoltak a vadásztársaság első sikeres körvadászatáról: „1926. december 2-án 22 úr vett részt vadászaton, melynek során Tótkomlóson 685 db nyulat lőttek.”
A 17/1930-as számban pedig közzétették, hogy ”a község a II-III. számú vadászterületét, összesen 2800 holdat, az aradi úttól a csabai útig terjedően 10 év időtartamra, 550 pengőért bérbeadja, valamint hogy a vadásztársaság ezt, és még egy területrészt ezer pengőért bérbe vette.”
Az elnök a könyvbemutató végén egy tiszteletpéldányt adott át a szerző legidősebb lányának, Csontos Ágnesnek.
Az ünnepséget a Príma-díjas Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekara kísérte.
