A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei, 5000 hektáros területen gazdálkodó Mester Vadásztársaság fő bevételi forrása a mezei nyúl értékesítése. A társaság az élőnyúl befogás mellett a jó hangulatú nyúlhajtásokra évek óta megbízhatóan visszajáró hazai és külföldi vendégcsoportokat fogad.
A vadásztársaság vadászmestere, Pozderka Gergely számolt be a mögöttük álló idény tapasztalatairól.
Azzal kezdi, hogy amikor az idényt értékeli, kicsit vissza kell tekintenie az elmúlt esztendőkre is. A társaságnak ugyanis volt 2 nagyon jó éve. Tavalyelőtt 1207 mezei nyulat hasznosítottak, tavaly 1167-et. A terület adottságaihoz képest ezek a számok jónak mondhatók, és a nyúlállomány nagyságát látva, ez a szám nem elrugaszkodott, hanem esetükben a fenntartható gazdálkodást jelenti.
Majd azzal folytatja, hogy az elmúlt idényben a hasznosítási számok sajnos jelentős, mintegy 50 százalékos csökkenéséről számolhat be, amely mindössze 687 egyedet jelent. Ezt a visszaesést a rendkívüli aszálynak tudja be. Mint elmondja, a régióban már 3 éve tart az aszályos folyamat, a 2022-es évben pedig már kritikus volt a helyzet. A búza és az árpa közepesen teljesített, napraforgó, kukorica, cirok és repce egyáltalán nem termett, sőt, nem csak kultúrnövény nem volt a területen, hanem még gyomnövények sem voltak a sorok között és a táblaszegélyeken.
Mesterszállás környékén, 2022-ben értékelhető mennyiségű csapadék (21 mm) március 27-én volt, utána a következő jelentősebb eső pedig augusztus 20-án. A nyulak, különös tekintettel a szaporulat tehát sehonnan nem tudott vizet felvenni és nem tudtak táplálkozni sem. Látva a helyzetet, a meglévők mellett újabb itatókat létesítettek. Az 5000 hektáros területre közel 100 db kis víztartalmú itatót helyeztek ki, melyekben 20 liter mennyiségű víz volt, és azokat délelőtt, délután - időt, energiát nem kímélve - töltötték föl. Az itatók 200 méterenként voltak elhelyezve a dűlőutakon, a 20 liter vizet két óra alatt megitta a vad.
A hőkamerás állománybecslések alkalmával nyár végére azt állapították meg, hogy 2022-ben, az előző évekhez képest kb. 50-60 százalékos hasznosításra számíthatnak, annak ellenére, hogy jónéhány éve intenzív ragadozógyérítést folytatnak, azaz korlátlan gépjárműhasználat mellett, közel 100 csapdával dolgoznak a hivatásos vadászaik a területen. A ragadozókontroll eredményeképpen, évente megközelítőleg 400 dúvad kerül le a területről.
A hasznosításra rátérve, az elmúlt idényben a költséghatékonyság jegyében, illetve munkaszervezési okokból kipróbáltak egy számukra új módszert, a ládacsapdás élőnyúl befogást. A csoportos befogás több szempontból nagyon körülményes, míg a csapdának van egy előállítási költsége, ez kb. 15 000 Ft, így viszonylag minimális költségráfordítás áll szemben a mezei nyúl 37 000 Ft-os felvásárlási árával. A csapdát egy ember a gázolaj költségén és a munkabérén tudja üzemeltetni. Most ugyan csak 20 csapdával dolgoznak, de azzal is leadtak 22 nyulat.
A jövőben sem vetik el teljesen a hálós élőnyúl befogás lehetőségét, de a csapdák számát megduplázzák, szándékaik szerint további 20 csapdát készítenek. A hasznosítási adatokra rátérve azt mondja, hogy a 687 egyedből 85-öt fogtak csapdával és hálóval, 602 példányt a bérvadász csoportok, valamint (10 százalékban) a tagok lőfegyverrel hoztak terítékre. Csoportos élőnyúl befogást egyetlen nap végeztek, akkor 60 mezei nyulat fogtak. Összehasonlításképpen mondja, hogy jó években ez a szám napi 150 volt. Igyekeznek maguk mögött hagyni ezt a viszontagságos évet, és bizakodóan néznek a jövőbe, tekintve, hogy a mezei nyúl gyorsan reagál a környezeti változásokra. Ha a növénytermesztés vonatkozásában a jelen állapotokat nézi, azt mondja, hogy sokkal jobb a helyzetük, mint egy évvel ezelőtt, hisz tavaly ilyenkor ki sem kelt a gabona. Most, ha így töltődne a terület csapadékkal, ahogy jelenleg, és emellé minden hónapban kapnának további 30-40 mm esőt, akkor volna esélyük egy, ha nem is kimagasló, de átlagos évre.