Tombol a nyár, itt az őzek üzekedésének ideje és ezzel együtt az őzbak hívásának izgalmas időszaka is. Augusztusi lapszámunk is e fő téma köré épült, de riportjaink, sorozataink mellett folytatódik a belterületi vad kérdéskörének tárgyalása is.
Kérdés, marad-e még elejtendő őzbak az őzek nászának idejére, a vadászatra jogosultak szempontjából van-e mód, illetve a vendégek részéről van-e igény erre a kivételes tudást igénylő zsákmányszerzésre. Vadászatra jogosultakat kérdeztünk, vajon mit tartogat az üzekedés időszaka az őzbakra áhítozó vendégeknek, hogyan értékelik az idényt az eddigi tapasztalataik tükrében, emellett pedig a téli tarvadvadászatokról is szó esett.
Verekedő bakokat gyakorta szeretne a kíváncsi fotós lencsevégre kapni. Lapunk kollégájának, Klép Sándornak ezúttal szerencséje volt, egész közelről sikerült megörökítenie a történéseket, melyet fotóriport formájában be is mutatunk.
Vadászati kisokos 1.0 címmel lexikon jellegűen adunk át részletes szakmai ismereteket, elsőként az európai őz (Capreolus capreolus) tekintetében.
Ismét suhog a réceszárny, avagy majdnem bűnöző lettem címmel Juhász Ferenc vadászati történetét is olvashatják e havi lapszámunkban.
A mosómedve jelenléte is egyre gyakoribb Magyarországon, egyes régiókban remekül alkalmazkodott az ember közelségéhez. Elejtése esetén neki is jár a kürtszó: Mosómedve a terítéken címmel, Őrhalmi Csaba jóvoltából.
Végleg eltűnőben a fogoly?! E havi lapszámunkban ennek a kérdésnek is utánajártunk a szürke fogoly 2021. évi országos állományfelmérésének tapasztalatai alapján.
Hazánk állami erdőgazdaságait bemutató sorozatunk következő részében, Ahol a királyok vadásztak címmel a Vérteserdő Zrt. munkájába kaphatnak betekintést olvasóink.
Augusztus havi interjúnk dr. Lehotzky Pál állatorvossal, az Országos Magyar Vadászkamara Pest megyei területi szervezetének elnökével készült, melyben mi más is lehetne fő témánk, mint a belterületi vad, az elnök úr ugyanis immár 20 éve foglalkozik a városba tévedt állatok elejtésével, befogásával, csapdázásával. Az Agrárminisztériumot és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) is megkérdeztük, a lakott területen észlelt vaddisznóval ki és mit kezdhet, különös tekintettel az afrikai sertéspestis (ASP) vírus okozta járványra.
A lakott területre tévedő, vagy ott tartósan megtelepedő vadon élő állatokról szóló sorozatunk e havi cikke azért kuriózum, mert a beszélgetőtársunk, Nagy Gábor nem csak vadász, hanem természetvédő is, így „személyében szimbolizálja”, hogy a két tevékenység nem ellentéte egymásnak.
Lapunk értesülései szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának Földművelésügyi Osztálya adott ki nyolc vadgazdálkodónak engedélyt, mivel már tavasszal megállapítható volt, hogy a gímbikákból álló rudlik hatalmas kárt okoznak a mezőgazdasági területeken. A Nimród megkérdezte Csukás Bertalant az ügy részleteiről, aki két vadásztársaság képviselőjeként is érintett.
Éltető hagyományaink sorozatunk következő részében témánk 2022, mint a hivatásos vadászok éve.
Vízivadra kutya nélkül – megéri? Vetül fel a kérdés, mivel nyáron a vizslások, retrieveresek sokszor vannak a tavak mellett, hiszen augusztus 15-én kezdődik a tőkés réce vadászati idénye, arra pedig illik kellően felkészülni.
Hogy milyen volt az élet az „első” vadásztársaság idején? Csikvári Dóra történelmi cikkéből kiderült, melyhez Pátyra, Szakál Monika otthonába látogatott el.
„Múlt nélkül nincs jövő”, ez az idézet az 1946-ban alakult Nimród Vadásztársaság jogutódjának, a Vámospércsi Farkasvölgye Vadásztársaság vadászházában található emléktáblán olvasható. A hónapban ide is ellátogattunk, melynek alapvető célja a társaság által május 14-én átadott, megyei szinten is egyedülálló lőtér megtekintése volt. A feladatokról, múltról és az abból következő jövőbeli tervekről az elnök, Hunyadi Péter adott tájékoztatást lapunknak.
Az elmúlt hónapban Szlovákiában, az Újbódva Vadásztársaságnál is jártunk, természetesen vadászni.
Lapunk szerkesztője ezúttal szakácsként próbálta ki magát, persze csak átvitt értelemben, hiszen a főzés egészen fiatal kora óta közel áll a szívéhez, de ez alkalommal a konyhában megpróbálhatta a fine diningot integrálni a hétköznapokba.
Vadászfegyverekből a hazai közgyűjtemények közül az egyik legnagyobb a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárában található. Lapszámunkban Sánta Ákos főmuzeológus kalauzolja el olvasóinkat e témában.
Kőhalmy Tamás folytatja a Nimród művészeit bemutató sorozatot, melyben ezúttal a kezdeti idők vadászképzőművészeié a főszerep.
Természetfotósainkat bemutató sorozatunk következő részében Blaumann Ödön vadfotózási és filmezési szokásaiba nyerhetnek betekintést.
Az év erdésze címet 2022-ben Gerner László, a Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészetének kerületvezető erdésze nyerte el. Szászvári otthonában beszélgettünk vele.
Sötétség címmel Pintér Norbert történetét olvashatják e havi irodalmi rovatunkban.
A magyar vadászat történelméből bemutatásra kerülő trófeák következője a „hányatott sorsú” jászkiséri…
Felszerelés rovatunkban folytatódik a lámpák tesztsorozata. Az MH25GT zseblámpa kipróbálásával szerzett tapasztalatokat is megosztjuk a hónapban.
A vélemények tengerében nagy segítséget jelenthet, hogy a gyártók milyen ajánlást tesznek kaliber és lövedék tekintetében. Kecskés Róbert megírta gondolatait a vad elejtése kapcsán a vadhús károsodásának elkerüléséről.
A Pető Intézetből 23 szakiskolás diáknak és a 18 konduktor kísérőnek nyílt alkalma a Hidvégi Béla alapítvány mellett dr. Németh József, dr. Kollmann Gergő és Kovács István szegedi vállalkozó adományainak köszönhetően, hogy meglátogassák a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban a vadászati kiállítást. Lapszámunkban a szervezők élménybeszámolóit is megtalálják.
Lapunk végén a Vároldal névre keresztelt pezsgő kerül bemutatásra, Sümegről, Egly Márk pincéjéből, kinek szavai megadták augusztusi ajánlónk címét is: a bor az ég és föld között, a szőlőben készül…