Rendhagyó beszámoló Széchenyi Zsigmond születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett somogyvári megemlékezésről.
A Nimród Vadászújság olvasóinak a május 23-án megrendezett megemlékezésről, a szomszédos Gamás község képviseletében meghívást kapott Tóth Péter polgármester és Hegedűs Gabriella művelődésszervező számol be az élményeiről, amelyeket a Széchényi-kastélyban, egy egész délutánt betöltő program keretében éltek át.
A rendezvény helyszínét talán csak keveseknek kell indokolni, hiszen az egyik legjelentősebb magyar vadászról közismert, hogy gyermekkorában, vadásszá válásában mekkora jelentősége volt Somogyvárnak, a vele egykorú unokatestvérrel töltött időnek, a közös vadászatoknak.
Gamás polgármestere azzal kezdi a beszámolót, hogy a meghívott vendégek között olyan, a témához kötődő személyek voltak jelen, mint Gyorgyevics Tamás Széchenyi Zsigmond kutató, Orr Lajos szobrászművész, a balatongyöröki Széchenyi Zsigmond bronzszobor alkotója és szép számmal megjelent vadász, erdész és „civil” hallgatóság, akik zömében Somogy vármegyéből érkeztek, de jöttek Veszprém és Zala vármegyéből, sőt Budapestről és máshonnan is, hogy jelenlétükkel tisztelegjenek nagy vadászunk és írónk előtt. Köszöntőt mondott Gyurákovics László, Somogyvár polgármestere és Hódy Edit, a kastélyban működő EGYMI Somogyvár oktatási intézmény vezetője.
Rátérve az esemény programjaira,elmondják, hogy a vadászkürt szólamok, a festmény kiállítás, a könyvbemutató mellett, a csúcspont Gyorgyevics Tamás Széchenyi kutató által prezentált előadás volt, tele olyan érdekes információkkal, sztorikkal, tényekkel, amelyek Széchenyi Zsigmond életútját kísérték. Vetített képeken mutatott be eredeti iratokat, naplójegyzeteket, fotókat, kiemelve az írónak a somogyvári kastélyhoz való kötödését (hisz Zsigmond unokatestvérének, Széchenyi Imrének a családjáé volt a birtok).
Gamás polgármestere arra is felhívja a figyelmet, hogy a híres vadászra való megemlékezés egyúttal rávilágít a somogyvári kastély kulturális és turisztikai jelentőségére. Mint elmondja, az épület beékelődve a park fái közé, a település központjában található, és a Kaposvárt Balatonboglárral összekötő főútról lehet megközelíteni. Téglafalazatú sárga kapu jelzi a park bejáratát. Belépve a kapun, a fák mögül aztán előbukkan a méltóságteljes épület. Ma iskola, képzési központ, diákotthon működik benne. A híres Széchényi-család az 1700-as években vette meg a somogyvári kincstári birtokot. Helyén a XVIII. század végén már állt egy gazdatiszti épület, ezt építtette, bővíttette Széchenyi Lajos, majd Széchenyi Dénes 1855-ben és 1870-ben. A kastély első állandó lakója Széchenyi Dénes, Széchenyi Lajos fia volt. A következő lakó Dénes fia, vagyis Széchenyi Lajos unokája, Széchenyi Imre volt, a korabeli innovatív magyar agrártevékenység egyik oszlopos tagja. Ő volt, aki elsőként fogott bele a kupavárhegyi templom és kolostor maradványainak feltárásába. Ezek egy részét beépítették a kastély falába. A családnak hétezer kötetes könyvtára, nagy értékű családi levéltára volt, lakhelyük értékes bútorokkal volt berendezve. A lépcsőház gyönyörű faburkolatának román stílusú motívumait a birtokon alkalmazott juhászlegény faragta, aki a gróf jóvoltából tanulhatta ki a mesterséget. A lépcsőház faragott burkolata ma is megvan. A klasszicista stílusban indult, és mára eklektikussá vált kastély méreteivel, szép homlokzati díszével, U-alakú építészeti megoldásával komoly esztétikai élményt nyújt. A főépületben 47 szoba, a mellette lévő épületben 10 szoba állt rendelkezésre. A kastélyt körülvevő óriási parkot 1900-ban a párizsi világkiállításon mutatták be, mint az akkori magyarországi parképítés büszkeségét.
A somogyvári kastély épületét 24 hektáros park öleli körül. Megtalálható itt mamutfenyő, páfrányfenyő, lucfenyő, erdei- és feketefenyő, ezüsthárs, platán, szürke nyár, japánakác, nagyjából kétszáz különlegesség. A főépület óriásfenyők gyűrűjében, a volt lóistálló mellett ékeskedik egy hatalmas páfrányfenyő (Ginkgo biloba). A birtokhoz tavak is tartoznak, ezek bejárata előtt található a 130 éves szomorú japánakácfa. Széchenyi Dénes Schilhan Ferenc és Schilhan József nevű főkertészei segítségével kezdte meg a tudatos parképítést. A park igazi értékét a 200-250 növényfaj mellett a környező tájjal, az úgynevezett brézai erdővel való közvetlen kapcsolata adja. Gróf Széchenyi Zsigmond erről így írt: "A kastélykert menetelesen [...] olvadt át az erdőbe. Perifériái elmosódtak, díszfái fokozatosan adták át helyüket tölgynek, csernek, gyertyánnak, kavicsozott útjai észrevétlenül vadultak erdei ösvénnyé. Az arrafelé bolyongó nemigen tudta, kertben jár-e még, vagy már erdőben". A park ma helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, 2011-ben bekerült Magyarország arborétumainak hivatalos jegyzékébe. Az arborétum nyugati felében, a park ősfái között a Széchenyi család sírkápolnája búvik meg.
Gamás polgármestere és művelődésszervezője, akik vendégként élvezték a 125 éve született gróf Széchenyi Zsigmondról szóló megemlékezést, mindenkinek ajánlják, hogy vegyék fel a bakancslistájukra a somogyvári Széchenyi kastély megtekintését, ahol a helyszínen idézhetik fel a vadászati ikonunk könyveiben olvasott történeteket.
