Február lévén, mi más is lehetne központba helyezve, mint a dúvad, és közülük is a szárnyas kártevők kérdéskörét emeljük ki és elemezzük. Beszámolunk aktualitásokról, elkalauzoljuk Önöket Gemenc csodálatos vidékére, valamint a Gúthi Erdészetbe is. Tudósítunk a jótékonysági vadászatról, és természetesen vadászkutyás témákból sem lesz hiány e havi lapszámunkban. Folytatjuk hagyományos és új cikksorozatainkat is.
Ha dúvadgyérítésről beszélünk, főként a szőrmés vadra asszociálunk, a tollas kártevőkről kevés szó esik annak ellenére, hogy a varjúfélék károkozása vadgazdálkodási és természetvédelmi szempontból is lényeges. Szigeti Edit e havi riportjában a szarka, a szajkó és a dolmányos varjú vadászatáról gyakorlati szakemberek osztják meg tapasztalataikat az olvasókkal.
Februári lapszámunkban az elmúlt évek egyik új, a lehető legkorszerűbb eszközöket alkalmazó hazai kutatásnak az eredményeiről is beszámolunk, melynek során nagy pontosságú műholdas jeladókkal kezdtek erdei szalonkákat jelölni és nyomon követni.
Az utóbbi néhány évben a nagyragadozók helyzete egyre többet foglalkoztatja a tagállamok illetékeseit az állami irányítási és szabályozási hatáskörben. Nem véletlen, hogy az Európai Unió vadászati közigazgatási vezetőinek évente megrendezendő informális ülésén, az utóbbi két évben problémaként vetődött fel a farkas-, medve- és hiúzkérdés, melyet ezúttal Rácz Fodor Gábor tájegységi fővadász járt körbe.
Szabó Ádám és Szarka János olvasónk egy vaddisznót tiltó szerkezet tervezésének és elkészítésének részleteibe avat be minket, mely cikk végére érve önök is megérthetik, miért kapta az eszköz leírása az „Ördögi és elegáns!” címet.
A hónapban szót ejtünk Gemenc csodálatos vadvilágáról, a méltán híres gímszarvasról, továbbá az itt tevékenykedő erdészek és vadászok munkájáról is, akik történelmünk számos katasztrófája után újra és újra feltámasztották e varázslatos erdő pusztuló vadvilágát. Beszélgetőpartnerünk a témában Fodermayer Vilmos vezérigazgató-helyettes volt.
A felvidéki nagyvadas Reste és az apróvad-gazdálkodásáról, a nevelt tőkés réce vadásztatásáról híres Hortobágy kapcsolatába is betekintést adunk e havi lapszámunkban, miként született az üzleti kapcsolatból vadászbarátság.
A vadásztársadalom nagyszabású karitatív programja, a jótékonysági vadászat 9., országos léptékben pedig a 3. alkalommal valósult meg. Természetesen szerkesztőségünk is ott volt a rendezvény Fejér megyei állomásán.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás zárórendezvényeként szilveszter napján, december 31-én ért véget az FCI Európa Kutyakiállítás, mely esemény beszámolóját Babiczky Attila tollából olvashatják, valamint azt a hosszas okfejtést is: valóban eb a vadőr kutya nélkül? A hónap vadászkutyás témájú cikkeit tovább színesíti a világhírű magyar vizsláról, Cserkészről készült portré is, hiszen a továbbiakban be fogjuk mutatni a széles olvasóközönségnek azokat a nagyszerű kutyákat, akik köztünk élnek, köztünk dolgoznak, vadásztársaink mellett produkáltak világraszóló dolgokat.
A művészetek és a vadászati kultúra iránti őszinte rajongás kapcsán Paller Attilával, a Gallery of the Nature Alapítvány alapítójával készítettünk interjút, a decemberben szervezett sikeres aukciójuk apropóján.
„Éltető hagyományaink” sorozatunk következő részében a korrektséget tárgyaljuk, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítással kapcsolatos eszmefuttatásokról szóló új sorozatunkban pedig ezúttal a világkiállítás ágazati hatásáról elmélkedtünk, dr. Jánoska Ferencnek, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézete igazgatójának a segítségével.
A Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia következő bemutatandó előadása pedig Laird Hamberlinnek, a Safari Club International vezérigazgatójának gondolatait részletezi a vadászok és a társadalom közötti globális konfliktusról.
Szerkesztőnk februárban is szögre akasztotta a klaviatúrát, hogy ezúttal női hivatásos vadászként próbálhassa ki magát, és kalauzolja el az olvasókat az Apajon töltött napja által a szakma nem hétköznapi oldalára.
A lapunk természetfotósait bemutató portrésorozatunk következő részében Orosz György engedett betekintést abba, számára mit is jelent a vadászat – fényképezőgéppel.
E havi irodalmi fejezetünkben Pintér Norbert írásával találhatjuk magunkat „A puszta közepén”, a magyar vadászat történetéből bemutatott jeles trófeák közül pedig a gamási bikáról olvashatnak ez alkalommal részletesen.
Februári átfogó kerekasztal-beszélgetésünk résztvevői a „Vadászkönyvészet” jegyében dr. Koncz István, Hidvégi Béla, Pintér Norbert, Varga Csaba, Gyimesi György, Rakk Tamás, Juhász Ferenc, Dabis Gábor, Rácz Gábor, dr. Ricza Tamás voltak, Békés Sándor vezetésével.
Tőtős Lehel írásában ezúttal a Bridgedale zoknik állnak fókuszban, melyből megtudhatjuk, milyen sok is múlik ezen a nem túl nagyra becsült ruhadarabon.
A hónapban egy igazán háttérbe szorult téma is helyet kapott lapszámunkban: karbantartási tippeket osztunk meg olvasóinkkal, illetve annak jártunk utána, miért is lehet a puskák tisztítása afféle került kérdés a vadászok körében...
Eredményes dámidényt zárt a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészete. Beszámolunk az eredményekről, a barcogás idején elejtett bikákról, melyek közül a legnagyobb dámlapát 5,86 kilós lett.
A világkiállítás jószolgálati partnerségének bemutatásához interjút készítettünk Ruttkay Rékával, a Civilút Alapítvány elnökével, hogy ismertessük, milyen módon valósult meg a világkiállítás akadálymentesítése, az idősek, fogyatékkal élők és nagycsaládosok regisztrációja és beléptetése a rendezvényre.
Végül, de nem utolsósorban, borajánlónk természetesen ebben a hónapban sem marad el lapszámunk végéről…