Megoldás egy régi problémára.
2022-ben a vadon élő állatok okozta károk teljesen új megvilágításba kerülnek a mezőgazdasági termények árának drasztikus emelkedése miatt. Sem a növénytermesztők, sem a vadgazdálkodók nem engedhetik meg maguknak azt, hogy idén ne fordítsanak nagyobb figyelmet erre a kérdésre. Az állandó őrzés vagy a villanypásztorok és kerítések rendszeres felügyelete egyre kevésbé megoldható a munkaerőhiány miatt. A kémiai vadriasztó szerek – bár időlegesen hatékonyak tudnak lenni – nem tudtak elterjedni, valószínűleg a kijuttatás körülményessége és a hatékonyság időjárástól való függősége miatt.
A hagyományos hangriasztókat gyorsan megszokja a vad, de a pihenni vágyó lakosságot akár sok kilométerről is zavarják. Az ultrahangos riasztók eddig kis teljesítményűek voltak, és még a felhasználók sem ismerik a hatásmechanizmusukat. A legfontosabb azt tudni róla, hogy nem hirtelen ijedelmet okoz, mint például egy lövés vagy robbanásszerű hang, hanem kellemetlen érzetet kelt akkor, ha hosszabb ideig a hatósugarában tartózkodik valaki. Ezt fejfájással, émelygéssel lehetne leírni. A másik fontos tulajdonsága, hogy annyiban hasonlatos a fényhez, hogyha valami az útjába kerül, akkor mögötte árnyék jön létre.
Ezeknek az információknak a birtokában már hatékonyan lehet alkalmazni az emberi fül számára nem hallható ultrahangot a vadászható vadfajok kártételének megakadályozására és a hallható hangokat a madarak ellen. (A madarak fülének anatómiai felépítése miatt a 10–12 kHz-es, még hallható hangok alkalmasak madárriasztásra.)
Az ultrahang használatával nem elijeszteni lehet a vadon élő állatokat, hanem le lehet szoktatni őket egyes területek látogatásáról. A hatékonyság kulcsa a megfelelő elhelyezés, hogy ne zavarja semmi a hanghullámok terjedését (még a hangszóró elé helyezett védőrács sem), és megfelelően nagy legyen a hangnyomás. A hangnyomás a megfelelő hangszórók alkalmazásával érhető el. Ultrahang esetén a piezo hangszórók a legjobb teljesítményűek, 120 dB érhető el velük. A hangforrástól távolodva természetesen csökken a hangnyomás; ezt a kis teljesítményű készülékeknél azzal ellensúlyozták, hogy a hangszóró elé egy csövet helyeztek, amely nem engedte „szétszóródni” a hanghullámokat. Ezáltal ténylegesen a többszörösére növelhető a hatótávolság, de a hatóterület viszont lényegesen lecsökken. Így nagyon nehezen alakulhatnak ki azok a kellemetlen élettani hatások, amelyek miatt a területet később inkább elkerülik a vadak. (Vannak olyan „kutyakiképző” eszközök, amelyeknél úgymond meg kell célozni az állatot az ultrahanggal.)
A hangszórók teljesítményéről feltétlenül tudni kell, hogy a hangnyomás mérésére alkalmazott dB-skála logaritmus alapú. Tehát ha egy vadriasztóba csak 80 dB-es hangszórót építenek be, akkor az nem 33%-kal kisebb teljesítményű, mint a 120 dB-es, hanem 900%-kal!
(A 80 dB hangintenzitása 10 a mínusz 4-en W/m2, a 120 dB-é pedig 1 W/m2).
A mezőgazdasági termények megvédése és a vadállomány fenntartása ellentmondásosnak tűnő feladatával szembesülve, sok évvel ezelőtt kezdtük a professzionális felhasználásra alkalmas készülék kifejlesztését. Fő szempontok a lehetséges legnagyobb teljesítmény, a könnyű kezelhetőség és a robusztus kialakítás voltak. A nagy teljesítmény érdekében 6 darab 120 dB-es piezo hangszórót építettünk be, minden szükségtelen sallang nélkül. A könnyű telepítést az átmenő hüvelyes kialakítás hivatott biztosítani, így a készülékeket tetszőleges magasságban lehet rögzíteni egy-egy karón. A robusztusságot a felhasznált anyagok biztosítják. A nagy teljesítmény nagy áramfelvétellel jár – a mi készülékünk nem üzemeltethető „Szokol”-elemmel! A megfelelő méretű akkumulátor heteken keresztül képes biztosítani az áramot, de élettartamának biztosítására szükségesnek éreztük egy akkumulátorőr beépítését is, amely a kritikus szinteket elérve, kikapcsolja a riasztót.
A hatótávolság számos tényező eredménye, nem lehet csak elméleti módon megközelíteni, hanem figyelembe kell venni a vadállomány viselkedését. Táplálékínséges időszakban vagy nagy vadsűrűség esetén akár hatástalannak is tűnhet a készülék, míg ha a vadnak van lehetősége kitérni, akkor akár 200 méterről is beszélhetünk. Ennek megfelelően, 100 méter hatótávolságot feltételezve, 3,14 hektár egy-egy készülék hatótere; 150 méter esetén 7 hektár; 200 méternél pedig 12,5 hektár. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az első időszakban, a tanulási fázisban kisebb a hatékonysága, mint a későbbiekben. Így először nem érdemes túl nagy távolságban elhelyezni a készülékeket, míg később ez már nem befolyásolja nagyságrendileg a hatásosságot. A fejlesztés során nagy hangsúlyt fektettünk a leghatékonyabb frekvenciatartományok kikísérletezésére, amely értékek alapján a felhasználók már az adott feladat szerint tudják beállítani készülékeiket.
A termékfejlesztés a horvát partnerünkkel, a kapronci (Koprivnica) Zaštita Jukić d.o.o.-val közös, az Interreg V-A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program 2014–2020 B-light konstrukciójának a HUHR/1602/2019-LPP3-005 számú Ultrasonic system elnevezésű projektje keretében valósult meg.
A projekt, amelyre cégünk 135 000 EUR vissza nem térítendő támogatást kapott, 2020. június 1-jétől 2022. március 31-éig tart.
(X)
