Terítékre került az erdő- és vadgazdálkodás
Konferenciát rendezett a szentkúti kegyhelyen az Cserháti Erdőkért Erdészeti és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület. A vendégeket Bajnai Csaba, az erdészeti társaság kelet-cserháti erdészetének vezetője köszöntötte, majd páter Orosz Lóránt, a nemzeti kegyhely igazgatója idézte fel Assisi Szent Ferenc, a természetvédelem védőszentje alakját.
Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője az erdőgazdálkodás időszerű kérdéseiről tartott előadást. Elmondta: az ágazat jelentőségét mutatja, hogy az elsődleges faiparban 11 ezer vállalkozás, csaknem 50 ezer embert foglalkoztat, évi 907 milliárdos nettó árbevétel mellett. Magyarország területének 22 százaléka, több mint 2 millió hektár erdő. A jövőben is jelentős kormányzati és uniós források állnak rendelkezésre a fejlesztésekre.
Tamás Antal, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási referense előadásában kifejtette: a vadgazdálkodás összes árbevétele 34 milliárd forint volt 2021-ben, az eredménye pedig 4 milliárd forint. Ismertette, hogy az erdőterületeken a kerítések csökkentik a közhasznúsági célokat, az állami területeken 271 ezer hektár érintett. Hozzátette: a vadásztársadalom átlagéletkora ötven feletti, így fontos lenne a fiatal generáció kinevelése.
Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet kutatója az erdőket érintő biológiai inváziókról beszélt: ezek ma a legjelentősebb környezeti tényezők az éghajlat változása mellett. A más földrészekről származó fajok száma az utóbbi 30 évben több volt, mint előtte 110 év alatt.
Csirke László tájegységi fővadász az Észak-Magyarországra visszatérő nagyragadozókról tartott előadást. Közölte, hogy adatgyűjtés céljából munkacsoport is alakult a területen. Kifejtette: a hiúz kártétele nem jelentős, ahogy a medvéé sem, néhány gím- és őz elejtéséről, méhkaptárok megrongálásról van tudomásuk. Hozzátette, a humán konfliktusok már nagyobb a gondot okozhatnak. A farkas esetében arról számolt be, hogy a természetvédelem adatai szerint 60-70 farkas élhet a Börzsönytől a Zemplénig, amelyek a vad- és haszonállat-állományban hozzávetőleg 250 millió forintos kárt okozhattak eddig.
Kovács Gábor, az OMVK szakmai igazgatója a vadászkamara pályázati lehetőségeiről és forrásairól adott elő. Elmondta: idén eszközbeszerzésre pályázhattak, hivatásos vadászonként 200 ezer forintot kaphattak az egyesületi formában működő társaságok, amihez 30 százalék önrészt kellett hozzátenniük, így félmilliárdos fejlesztést sikerült végrehajtani a területen.
Lakatos István, a HAMS online tulajdonosa a cég által fejlesztett elektronikus beírókönyvről adott tájékoztatást. Bemutatta, hogy a be- és kiiratkozás, a zsákmány rögzítése csak perceket vesz igénybe.
A konferenciát konzultáció zárta.