Ha valaki elhatározná, hogy felkeresi mindazokat a helyeket, ahol valamiféle emléket állítottak Széchenyi Zsigmondnak, bizony igen sokat kéne utaznia.
Elgondolkodtató, van-e másik olyan magyar író, akinek emlékezetét halála után ötvennégy évvel is újabb helyen jelölték meg, gondoljunk csak a tavalyelőtt felállított erdélyi kopjafára. Kortársai közül még a legnagyobbaknak, Németh Lászlónak, Krúdy Gyulának, Márai Sándornak, Illyés Gyulának és a többieknek is csak egy-egy eméktáblája van a hajdani szülő- vagy lakóházán, jobb esetben egy szobra valamely közterületen. Pedig legtöbbjük iskolai tananyag, a magyar irodalom jegyzett alkotója. Más kérdés, hogy olvasnak-e ma még például Németh Lászlót, Illyés Gyulát. Nem úgy Széchenyi Zsigmondot, aki az irodalom egy kicsiny részterületén, a vadászirodalomban alkotott olyat, ami a mai napig érdekli az olvasókat. Külön öröm, hogy a másik népszerű írónk is a legszívesebben a természetről, a vadászatról írt. Fekete István ugyan iskolai tananyag, népszerűsége szintén alig hanyatlik, de őt idéző emlékhelyként kevesebbet tudunk felsorolni.
Lássuk hát, hol, merre emlékezhetünk a sokat utazó vadászra, íróra. Kezdjük a kezdetekkel, nagyváradi szülőházával, amely ház még ma is áll a George Enescu (hajdan Korona) utcában. Az épület falán 2011 óta kétnyelvű márványtábla és egy réz dorbormű jelzi, hogy itt született Széchenyi Zsigmond.
Fejér vármegye
Miután gyermekkorát a Dunántúlon töltötte, az emlékhelyek többsége is Fejér, Somogy és Veszprém vármegyékben található. Fejér vármegye legfontosabb állomása Sárpentele, ahol több helyen is emlékezhetünk rá. A parkerdő tisztásán bazaltkőbe rajzolt portréja köré gyűlnek immár több mint negyven éve, minden áprilisban a megemlékezők. A településen emléktábla van az egykori „Kislak” falán, fejszobra az épület mögötti telken, valamint a templomkertben 2017 óta egy nagyméretű fakereszt emlékeztet az íróra. Ha már Fejér vármegyében járunk, megnézhetjük Székesfehérváron az Ady Endre utcában, hajdani iskolájának bejárata mellett azt a vörös mészkőből készült táblát, amelynek felirata szerin ebben az épületben tanult 1907-1913 között. A közeli Gárdonyban a Gárdonyi Géza emlékház falán a vármegyéhez kapcsolódó költők és írók között Széchenyi Zsigmond bronz domborműve is helyet kapott. A dinnyési tóparton a „Sarvajc körösztye” emékeztet rá, aki megírta a híres tóbíró tragikus halálát. Martonvásár közelében 2021-ben emlékkövet kapott az író utolsó őzbakvadászata is. Még a vármegyében maradva ellátogathatunk a közeli Csákberénybe, ahol a Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum ámbitusán a három nagyméretű fa portré egyike Széchenyi Zsigmondot ábrázolja (A másik kettő a két Merán fivért).
Veszprém vármegye
A szomszédos Veszprém vármegyében is több, Széchenyi Zsigmondhoz kötődő emlékhely található. Elsőnek az alsóperei emlékkövet említhetjük. Egy hatalmas, nyers sziklatömbbe illesztett márványtáblán az első szarvasát itt elejtő fiatal vadász képe látható. Nem messze innen, Tés falu közelében felkereshetjük a gróf Széchenyi Zsigmond kilátót, amelyet 2014 áprilisában avattak, aztán tovább indulhatunk a híres Táborhely-hegyre, a nevezetes vaddisznó vadászat emlékkövéhez. A kettős kereszttel díszített fekete gránitkő annak a magaslesnek a helyén áll, ahonnan a híres vadász tizenhat vaddisznót és egy rókát ejtett el 1940. január 7-én (az emlékhelyről részletesen írtunk a Nimród idei februári lapszámában – a szerk.). Innen akár turistaúton is eljuthatunk Huszárokelőpusztára, ahol egy berendezett Széchenyi Zsigmond emlékszoba várja a látogatókat.
Mielőtt a vármegyét elhagynánk, szót kell ejtenünk a legfontosabb helyszínről, a Kab-hegyről, ahova – mint írja – tizenöt évig járt szarvasvadászatra. Az Ünnepnapokban megénekelt vadászház nincs többé. A hajdan abban berendezett emlékszoba értékeit talán megőrizte valaki, de most egyetlen emléktábla sem jelzi, hogy valaha évente itt töltötte a szeptembereket a leghíresebb magyar vadászunk, aki az Ünnapnapokban két fejezetet is szentelt a Kab-hegynek, és a hegy egykori gazdájának.
Somogy vármegye
Ha a Balaton déli oldalán, Somogy vármegyében járunk, először Kőröshegyre látogassunk el. Itt található a mára szépen rendbehozott, de magántulajdonban lévő, így nem látogatható kastély, ahol Széchenyi Zsigmond gazdálkodni kezdett. A körülkerített kastélyparkban egy kopjafa is áll, amely a ház mellett magasodó jegenyefának, a „zergeszakállnak” állított emléket. Látogatható viszont a kastélypark melletti közterületen az a Sóváry János által készített bronz fejszobor, amelyet a művész hagyományos módon mintázott az íróról, aki személyesen ült modellt neki. A Kőröshegy és Balatonendréd közötti erdőben egy másik kopjafa található, 1898-1967 Széchenyi Zsigmond felirattal és az író portréjával.
Az Ahogy elkezdődöttből ismert a Kulipintyó nevű nyaraló Balatonföldváron. Az épület ma gyönyörűen rendbehozva múzeumként működik. A falán márványtábla emlékeztet az íróra. Ha a Balaton nyugati végén délre fordulunk, Marcali közelében találjuk Szőcsénypusztát, ahol az íróról elnevezett szakiskola parkjában újabb emlékhelyet találunk. Egy fa harangláb alatt – szintén fából – a híres vadász mellszobra áll. A szobor hátterében egy hatalmas faragványon Afrika körvonalai mellett az expedíciós utak évszámai láthatók. A kastélyban az iskola névadójának emlékszobát rendeztek be.
Somogy vármegyében is hiányzik egy emléktábla, jelesen a somogyvári kastélyról, amit az író nagyszülei bővíttettek kényelmes lakhellyé, apjának gyermekkori otthona volt, ő maga pedig gyakran lakott a kastélyban, és vadászott a környéken Imre nevű unokaöccsével. A kastély ma többcélú oktatási intézményként működik.
Zala vármegye
A Balatont délről megkerülve Keszthelyre érünk, ahol a kastélykert mögötti Vadászati Múzeum előcsarnokában áll Sóváry János kőröshegyi fejszobrának másolata, az egyik terem neve pedig Széchenyi-Kittenberger emlékszoba. Keszthelytől tovább indulva, most már a tó északi partján, a Balatongyöröki mólónál találjuk azt az impozáns, félalakos szobrot, amely írás közben ábrázolja Széchenyi Zsigmondot. A talapzat aljában hátizsák, kalap és puska emlékeztet a vadászra. Orr Lajos alkotása kétségkívül a legjobb köztéri szobor, ami az íróról készült.
Budapest
A fővárosban, a Farkasréti temetőben található sírján kívül két emléktábla jelöli az író egykori lakhelyeit. Az egyik a Várban, az Úri utca 52. számú ház falán található. A bronz dombormű felirata nemcsak Széchenyi Zsigmond egykori lakóházaként említi, hanem tudatja azt is, hogy innen telepítették ki 1951-ben. A másik tábla a Nyugati pályaudvar közelében, a Jókai utca 36. kapualjában található. Ez a márványtábla a zárt utcai kapu miatt nem látható. A házban lévő lakását, melyben 1959 és 1964 között feleségével, Hertelendy Margittal lakott, megemlíti az Ünnepnapokban, mint kitelepítése óta az első budapesti otthonát. További budapesti lakhelyeit nem jelöli tábla, pedig mindkettő fontos helyszíne volt Széchenyi Zsigmond életének. A harmadik az Istenhegyi úti villa lehetne, de az megsemmisült, helyén az úttól távolabb, emeletes házak állnak, nincs hova táblát tenni. Lehetne azonban a Szentkirályi utca 32/B falára, ahol a lakásához valóságos múzeum is tartozott. A Tóth Lőrinc utca 4. alatti lakhelye is megérdemelne egy emléktáblát, ahol utolsó éveit töltötte, és ahol a Denaturált Afrika című könyvét írta.
Heves vármegye
Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum előcsarnokában található az a kiváló fejszobor, amit Marton László, híres szobrászművészünk készített 2014-ben. A múzeumban két emlékszoba van berendezve az író hagyatékával. Ezek egyikében található Túri Török Tibornak az íróról készült kerámia mellszobra.
Békés vármegye
Bélmegyeren, a Kárász-kastély parkjában áll egy egészalakos Széchenyi Zsigmond szobor, amely poliészter/üvegszálas anyagból készült. A vadászkastély mellett álló, tíz éve készült alkotás bronz patinája mára meglehetősen megkopott.
A határokon túl
Ha Románia területén járunk, a már említett nagyváradi szülőházon kívül másik négy helyet is felkereshetünk, ahol az író erdélyi vadászataira emlékezhetünk. Stílszerűen két kopjafát is ismerünk. Az egyik Maroshévízen található és 2007-ben állították fel, a másik Rakosnya községben kapott helyet alig másfél éve. Ez utóbbi az Ünnepnapokból ismert dédabisztrai vadászatoknak állít emléket. Ivó falu túlsó végén, ahol az út elágazik a Hargita felé, egy faragott emlékkő áll, amibe két réztábla van süllyesztve. Az egyik az író portréja, a másikon felirat hirdeti, hogy Széchenyi Zsigmond 1941-es vadászatának emlékére állították 2011-ben. Ha az úton a Madarasi Hargita felé vesszük az irányt, a hegytetőn található Madarasi Menedékház falán újabb emléktáblát találunk. A bejárattól balra, fent a szemöldökfa magasságában, réztábla emlékeztet a helyre, „ahol az udvarhelyi szarvasok összeszagolnak a Csík megyeiekkel”. A tábla felirata három évszámot tartalmaz: 1898-1941-1998, vagyis az író születésének centenáriumán avatták.
Távoli országokban még két emléktábláról tudunk. Az egyik Kenyában található a Masai Mara Nemzeti Rezervátumban, Nairobitól nyugatra, a Keekorok Lodge bejáratánál, közel a tanzániai határhoz. A réztáblát Széchenyi Zsigmond afrikai vadászataira emlékezve szintén a centenárium évében avatták. A másik Alaszkában van, a Stetson Creek nevű helyen. Ez is réztábla egy falapra szerelve, és egy fára csavarozva, melyet Katona Gábor készített és helyezett el 2009-ben.
Egy nem is olyan távoli helyről ellenben nagyon hiányzik az emléktábla: a csehországi Mileschau (Milleschau, Milešov) várának faláról, gyerekkori vadászatainak helyszínéről, édesanyja családjának otthonáról.
Feltehetően van még néhány hely, ami kimaradt a fenti felsorolásból, de ha Széchenyi Zsigmond születésének 125. évében felkeresünk néhányat az emlékhelyek közül, sokat tettünk azért, hogy a jövőben is ébren tartsuk emlékét.
Ha azonban valaki még nagyobb feladatra vállalkozna, és mindazokat a Kárpát-medencei helyeket meg akarná látogatni, ahol hajdan Széchenyi Zsigmond vadászott, ő maga ezt is összegyűjtötte egy listán. A gépelt oldalakon vármegyénként sorolja fel a helységeket, melléje írva a tulajdonos nevét. Legtöbbször Somogy, Fejér és Veszprém vármegyében fordult meg, de összességében – mint írja – 29 megyében, 144 helyen vadászott. A meghívók szinte kizárólag grófok és bárók voltak, akik vidéki otthonaikban látták vendégül az ismert vadászt. Érdekes lenne számba venni, mi maradt mára az egykor fényes kastélyaikból…
Megjelent a Nimród Vadászújság 2023. évi márciusi lapszámában.
Gyorgyevics Tamás
