A link vágólapra másolva!

Illusztráció: Szőke Viktória

Napra pontosan egy évvel ezelőtt is szarvasbőgési befigyelésre indultam Jánoshalmára, tájegységünk egyik legnagyobb területtel rendelkező vadászatra jogosultjához.

A hajnali vadászházi találkozón Mikó Sándor vadászmester várt, a szakszemélyzet bérvadász vendégeket kísért, így gyors egyeztetések után mindenki útra kelt az erdős részekre. A mi célpontunk akár csak egy éve reggel, ismét az Aranyosi vadföld volt. Még teljes sötétségben autónkat hátrahagyva sétáltunk el a magaslesig, egy jó hangú bika bőgését hallgatva. A vadföld szélén tehén-ünő-borjú kiscsalád álldogált, folyamatosan kémlelve az erdő felé, ahonnan több irányból is bőgés hallatszott. A magaslesről élénk távcsövezésbe kezdtünk, de a pirkadattal együtt a bikák is elcsendesedtek, és a sűrűkbe vonultak pihenni. Az egy évvel ezelőtti vadföldi állapotokhoz képest szembetűnő volt a változás, a tavalyi dús vegetáció helyett idén szinte kopár körülmények uralkodtak az elképesztő aszály következményeként. A jogosult, mint az eddigi években mindig, időben megtett mindent a szakszerű vadföld gazdálkodás érdekében, de megfelelő csapadék mennyiség nélkül meg sem tudott indulni az elvetett mag, nemhogy bőgésre vonzó táplálékot nyújtani.

Este szintén a vadászháznál találkoztam Csernák Rolanddal, a vadásztársaság tagjával, ahogy egy évvel ezelőtt is, most is a terület északi, hármas határánál lévő Cseresi vadföld szélső magaslesére gallyaztunk fel.

Még magasan járt a nap, amikor is 3 bika bőgött a vadföldet körbeölelő sűrűkben, és egy szabályos hatos erdei őzbak sétált ki a vaditatóhoz és hosszasan ivott. Amikor visszafelé ballagott már több irányból is soroltak ki tehenek borjaikkal, később egy fiatal bika is lejött a vízhez, élénken érdeklődve a kihelyezett almatörköly irányába. A szép látványban gyönyörködve gyorsan telt az idő, mire észbe kaptunk már tíz gímbika bőgött a vadföld környéki sűrűkben, de egy sem szerette volna megmutatni magát nekünk, így mivel már bírálni úgysem tudtunk volna gyorsan lemásztunk, hogy minél kevésbe zavarjuk meg az idilli állapotot.

A vadászházba visszatérve találkoztunk Ságodi Laci bácsi hivatásos vadásszal, aki szerint a napokban várható a csúcsa a szarvasok nászának, jól bőgnek a bikák, még ha kicsit későn is.

Szerdai napon Homokmégyre megyek szarvasbőgésre.