A „Vadállomány, mint helyi érték megőrzése a Tisza-tónál” című rendezvényre várták az érdeklődőket október 3-án Tomajmonostorán a szervezők, a Paphalmi Diána Vadásztársaság, és Farkas Sándor, a Tisza-tavi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza.
A megnyitót követően a Magyar Solymász Egyesület tagjai a solymászatról, a ragadozó madarakkal történő vadászatról tartottak előadást, majd egy látványos bemutatóval szemléltették az elhangzottakat, nagy sikert aratva ezzel a gyerekek, és a felnőttek körében is.
Ezután Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója „A természetvédelem és a vadgazdálkodás együttműködéseinek lehetőségei” című előadásában a Pentezugi Vadlórezervátumban élő Przewalski-ló állományról, gondozásukról, tartásukról osztott meg érdekes információkat a hallgatósággal.
Tóth Gergely, a Tiszazugi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza az őzek viselkedésmintázatát mutatta be a különböző etetőhelyeken. Beszédében elmondta, hogy jellemzően az őszi-téli időszakot vizsgálták, és azt állapították meg, hogy főként napkelte és napnyugta környékén keresik fel az őzek a kiegészítő takarmányt tartalmazó etetőket, valamint éjfél és hajnali egy óra között van még egy aktívabb időszak. Ezekre a vizsgálatokra azért volt szükség, hogy megállapítsák, mikor célszerű kijuttatni a takarmányt az őzek zavarása nélkül, illetve van-e értelme ennek a költséges tevékenységnek. Továbbá arra a kérdésre is keresték a választ, hogy mennyire hasznos a kiegészítő takarmányozás, és az őzállomány hány százaléka keresi fel ezeket az etetőket. Jellemző volt, hogy amikor lehűlt az idő, vagy havazott, akkor megnőtt az etetők látogatottsága.
Az utolsó előadó, Szatmári Ákos, a Hajdúsági Löszhát - Hortobágyi Vadgazdálkodási Tájegység tájegységi fővadásza a „Drónok használata a vadgazdálkodásban” címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy nem csupán a gidamentésben, hanem sok egyéb területen is segítséget tud nyújtani egy hőkamerás drón. Többek között a vadállomány becslésében, a vadgazdálkodás tervszerűségének megvalósításában, az élő vad befogásánál, a mezei nyúl nappali tartózkodási helyének felderítésében és a vadkárelhárításban is. Ez utóbbinál egyrészt zavarással távol lehet tartani a vadat egy-egy védendő területtől, másrészt nyílt terepen például a kotorékok felderítésénél segítheti egy drón a vadgazdálkodót. Továbbá a kihelyezett csapdákat is gyorsan körbe lehet repülni vele és nem kell gépjárművel végigjárni a területet.
Az előadások után trófeaszemlét tartottak, amin a 2025-ös őzbak vadászati idényben terítékre hozott 51 darab őzbak trófeáját állították ki a szervezők.
A rendezvény a Magyar Falu Program támogatásával valósult meg.
Fotók: Farkas Sándor Tisza-tavi Vadgazdálkodási Tájegység, tájegységi fővadász
