Az abádszalóki Paphalmi Diána Vadásztársaság az idei évben, a növekedő igények miatt réceneveléssel kezdte bővíteni tevékenységi körét. A helyieket kérdeztük a szakmai munkáról.
A vadásztársaság öt éve, 2017 tavaszán kezdte meg a munkát a Tisza‒tó környékén.
– A tagok nagy része jelenlegi vagy korábbi gazdálkodó, ennek köszönhetően nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a földtulajdonosokkal. Tulajdonképpen így kezdhettünk velük együttműködve sikeresen - a korábbiakhoz képest - intenzívebb élőhelyfejlesztésbe, vadföldgazdálkodásba is a területen – részletezte Farkas Sándor, tájegységi fővadász.
A terület jó adottságait, eredményes vadgazdálkodási múltját mi sem bizonyítja jobban, mint az 1993‒ban itt elejtett, akkoriban a világ második legjobb őzagancsának minősített abádszalóki bak, melynek történetéről a 2022. évi, július havi lapszámunkban írtunk részletesen.
– Nem igazán volt annak az őzbaknak utódja azóta sem ezen a vidéken, tette hozzá a szakember, majd kiemelte: a tavalyi évben viszont itt esett a megye legnagyobb bakja, amely az élőhelyfejlesztési munkánk helyes irányát támasztja alá – tette hozzá.
Fácántenyésztéssel már foglalkoztak, viszont a keresleti oldalról, az utóbbi időben egyre nagyobb igény mutatkozik a minőségi, jól szervezett récevadászatokra is a fácánozás mellett, ezért ebben az évben elkezdtek a réceneveléssel is komolyan foglalkozni, kitöltve ezt a piaci rést a környéken.
– A kacsa csibék néhány napos korukban érkeznek hozzánk. Mivel idén indult a nevelés, nem kerülnek tavi nevelőkörülmények közé. A récék javarésze értékesítésre került, illetve kerül, jövő évtől viszont – ha minden környezeti és éghajlati tényező is lehetővé teszi – 3‒4 hetes kortól fognak majd vízre kerülni – magyarázza Farkas Sándor.
Az apróvadtenyésztés, vízi vad tenyésztés vadgazdálkodási jelentőségéről és jövőjéről, a vadásztársaság récenevelési munkájáról részletesen októberi számunkban, lapunk abádszalóki látogatását követően fogunk beszámolni.