Múltja büszkeségre adhat okot, és joggal öregbítheti a hazai vadgazdálkodás és vadászat hírnevét a hazai vaddisznóállomány.
A második világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig, több kijelölt vadgazdálkodási egység kötelező tevékenységévé vált az állami és pártvezetők vadászati igényeinek kiszolgálása, minek következtében a „kormányterületeken” a nagyvadfajok állománya soha nem látott mennyiségi és minőségi fejlődést produkált, aminek eredményei máig megmutatkoznak, így a fővároshoz közeli Budakeszi Erdészet erdeiben a közelmúltig kiváló agyarú vadkanok rejtőztek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2000-ben, Oswin Weiser német vendégvadász által itt lőtt kan 25,5 centiméteres agyara (154,80 CIC-pont), mely magyar bajnok lett. Királysága azonban pünkösdinek bizonyult, mert ugyanezen a területen Javier Botin spanyol vadász 2003 novemberében kétmázsás kant hozott terítékre, amelynek trófeáját nemcsak országos, de új világrekordnak minősítették – így a magyar vadászat történetében először, a 27,55 centiméteres, 162,55 CIC-pontos magyar vadkanagyar került a világranglista első helyére (OVA).
Csaknem évtizeddel később, alighogy a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. bejelentette a Tamási Erdészetének területén 2011 decemberében lőtt kapitális vadkant – agyarának hossza 25,35 centiméter, 136,90 CIC-pontra becsülték, s máig a magyar lista 18. helyezettje –, máris újabb izgalmas hírt tett közzé: a Hőgyészi Erdészet területén október 27-én, a reggeli órákban lesvadászat során elejtett idős, 7 éves kan mindenkinek váratlan meglepetést okozott.
Az SCI 2010-es konvencióján bemutatkozó magyar küldöttség által felajánlott vadászati lehetőség egy vadkan elejtésének a lehetőségét is tartalmazta, s teljesítését az erdőgazdaság vállalta. Az aukción sikerrel járó oregoni, Weatherby-díjas vadász 2012 októberének végén érkezett meg a Gyulaj Zrt.-hez. A másnap hajnali, cserkeléssel egybekötött vadászat helyszíne a kiváló csibráki területre esett. A szóróra kisettenkedő tapasztalt, vén kant már korábbról ismerte a hivatásos személyzet. A lövés után helyben maradó vadnak a vadászok által nem látott oldala azonban váratlan meglepetést okozott: a másnap esti mérések a jobb oldalon 22,7 centimétert, míg a bal oldalon 43,9 centimétert eredményeztek! Az alsó agyarak vastagsága miatt, a becslést a vendég jelenlétében inch-csel számolt mérés követte. Az SCI trófeabírálati rendszere alapján elvégzett saját, vadászházi mérés még inkább felhevítette a hangulatot. A jelenlevők nehezen hittek a végeredményként kapott pontszámoknak. Ezt 60 nap várakozási idő követte – az SCI rendszerének megfelelően ugyanis ennyi időnek kell eltelnie, hogy az adatok hivatalosan is, egy képesített SCI-mesterbíráló által is leellenőrizve és újramérve legyenek. Kollégánk, Boros Zoltán mesterbíráló 2012 januárjában végezte el a hivatalos mérést: a hivatalos új SCI-világrekord-várományos magyar vadkanagyar pontszáma 31 9/16-od SCI-pont lett, ami 5/8-dal előzte meg az addigi világelső agyart. Ma a világ legelterjedtebb bírálati rendszere az amerikai központú Safari Club International (SCI) trófeabírálati rendszere ‒ e csibráki vadkantrófea kimagasló fontossága abban rejlik, hogy a világ többségi részén ismertetheti el a magyar vadgazdálkodás világszínvonalát, ahol a számunkra hagyományos és megszokott, CIC-féle bírálati rendszert kevéssé ismerik vagy használják.
Megjelent: A Nimród vadászújság 107. évfolyam 12. számában (2019. december)