Az agarászok szíve egyre hevesebben dobban amikor a naptárra néznek, hiszen közeledik az október, a várva várt mezei nyúl vadászidény.
Egy kívülálló könnyen azt gondolhatja, hogy hol van az még, de ahogyan egy atlétának is, ugyanúgy az agarunknak is időre van szüksége a megfelelő edzettségi állapot eléréséhez.
Alapvető feltétel: az egészséges agár!
Agarunk jóléte a teljes felkészülési idő és a vadászidény alatt is a legfontosabb. Ehhez tartozik az egész éves szisztematikus parazitamentesítés, azaz a negyedévenkénti féreghajtások és a havi szívféreg elleni védekezés. Ha nem vagyunk biztosak agarunk állapotában, kérjünk egy vérképet és egy szívféreg tesztet az állatorvosunktól. A karmok és a talppárnák megfelelő állapota szintén nagyon fontos, hiszen a legjobb agarász területeket sajnos idén is sújtja az aszály. Akár fiatal, akár gyakorlottabb agárról van szó, érdemes egy hozzáértő fizioterapeutának átvizsgálnia a kutyát, hogy elkerüljünk egy esetleges későbbi sérülést.
Fő irányvonal: a fokozatosság!
Mindig nézzük objektíven, hogy milyen kondícióban van az agár. Ha alapvetően aktív gazda vagyunk, aki sokat sétáltatja, akkor hamarabb elkezdhetjük a nagyobb távokat és a komolyabb munkát. Ellenben, ha a kutya pihentetve volt az előző vadászidény óta, akkor a felkészítést könnyed pórázos sétákkal indítsuk, ahol az izmok és a szalagok fokozatosan szoknak hozzá az igénybevételhez. A távot és az intenzitást is lépcsőzetesen építsük, akkor is, ha agarunk „parazsat evő paripaként” azt mutatja, hogy már szívesen kifutna a világból - legyünk nála okosabbak és irányítottan mozgassuk! A pihentetés épp olyan fontos, mint az edzés, adjunk lehetőséget a kutyának nyugodt, kényelmes környezetben regenerálni az izmait.
A fokozatosság elvét érdemes később az agarászatokon is betartani: ha az idény elején egy nagyot futott az agár, nem kell feltétlenül ragaszkodni egy második, vagy harmadik hajszához - lesz még vadásznap, az a fontos, hogy sérülések nélkül, egy kellemesen elfáradt négylábú vadásztárssal térjünk haza!
Ami nélkül nincs teljesítmény: a megfelelő táplálás!
Az agarászat egy igen erős igénybevétellel járó vadászati mód, amelyhez az etetésnek is igazodnia kell. Szerencsére ma már nagyon könnyen hozzá lehet jutni az alapvető összetevőkhöz, például a húshoz és a táphoz, valamint a speciális kiegészítőkhöz is. Természetesen itt sincs alaptézis, ami minden agárnál egyformán működik, de vannak irányelvek, amelyekre érdemes odafigyelni. Az ízületek védelmét időben el kell kezdeni, mivel némi időre van szükség ahhoz, hogy beépüljenek a hasznos anyagok. Akármennyire is hajnalra vagy estére időzítjük az edzést, a fokozott testmozgással agarunk szervezetének az elektrolit egyensúlya felborulhat, amit pótolni kell. Kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő hidratálással csökkenthetjük az edzés utáni izomkárosodást, és javíthatjuk a regenerációt, így több szempontból is ajánlott az elektrolitporok, vagy izotóniás italok használata. A magas energiatartalmú száraztápok és a vörös húsok etetése mellett szükség lehet különböző vitamin- és ásványianyag pótlásra. Kísérjük figyelemmel agarunk szőrzetének állapotát, a terhelhetőségét és az emésztését, majd ezek alapján mérlegeljünk, hogy szükség van-e további támogatásra.
Nem szabad elfelejteni: nincs két egyforma agár!
Mind az izomzat típusa, mind a kor, vagy az agár mentalitása befolyásolhatja, hogy miként eddzük a kutyánkat. Van, aki a hosszú kerékpár melletti ügetésekre, van, aki a munkagyaloglásra esküszik, más úsztat, vagy labdázik, vagy műnyúl után sprinteltetnek. Bármelyik munkamódszer, vagy azok kombinációja eredményes lehet. Az a lényeg, hogy örömünket leljük az agarunkkal töltött időben, úgy, hogy közben felkészítjük a vadászidényre, amikor majd megmutathatja, milyen tehetség rejtőzik ebben a csodálatos fajtában.
Egy jól felkészített agár sok örömet hozhat gazdájának, és a vadásztársaságnak is, egy nap végi szép terítékkel.