A link vágólapra másolva!
Cikk kép

A zalai vadászkutyás élet felvirágzásának kezdeti lépéseiről számol be lapunknak a vármegyei kamara kiniológiai szakbizottságának tagja. Abban bíznak, hogy ha megteremtik a lehetőséget, akkor a vadászkutyások élnek majd vele.

 

Az Országos Magyar Vadászkamara Zala vármegyei Területi Szervezete 2023. június 4-én, Nagykapornakon, utánkeresés vadászati alkalmassági vizsgát (VAV) szervez, melyre a vármegyében hosszú évek óta nem volt példa.

Erről, valamint a Zala vármegyei vadászkutyás élet fellendítéséről is beszélt Szabó Győző VAV teljesítménybíró, a vármegyei kamara kinológiai szakbizottságának tagja a Nimród Vadászújságnak.

A szakemberek – a vármegyei kinológiai szakbizottság tavaly kinevezett elnökének, Molnár Balázsnak a támogatásával – idén több kutyás programot terveznek a kamara szervezésében. A jövőben a Zala vármegyei vadászkutyásoknak több lehetőségük lesz a különböző fajtacsoportok vonatkozásában vadászati alkalmassági vizsgát tenni az ebeikkel. Legutóbb az agarak számára biztosították a lehetőséget, majd a júniusi utánkereső VAV következik, és őszre terveznek egy vaddisznós VAV-ot a hajtókutyák, valamint egy apróvadas VAV-ot a vizslák számára. Erre hosszú évek óta nem volt példa, annak ellenére, hogy jogszabály írja elő, hogy a vadászatokon csak vizsgázott ebek vehetnek részt. Az utánkereső kutyák képzése egy olyan kiváló nagyvadas területen, mint Zala vármegye, kiemelten fontos. A szakember elmondja, hogy a VAV-ot bizonyos fajták esetében ki lehet váltani magasabb szintű vizsgával, például a vérebeknek erre a Magyar Véreb Egyletnél van lehetőségük elővizsga, illetve fővizsga, a tacskókopók esetében pedig munkavizsga formájában, de vannak olyan vezetők, akik ugyan nem űzik ilyen magas szinten a tevékenységet, ám a képzett és vizsgázott kutyára volna igényük. Az ő számukra szeretnének lehetőséget teremteni a júniusi VAV kiírásával, ráadásul olyan formán, hogy együttműködve a Magyar Tacskókopó Klub elnökével, az ő szervezésében – szintén Nagykapornakon – megtartandó háromnapos vércsapa táborhoz csatlakozva, a résztvevőknek módjuk van felkészülni a vizsgára. Többen – nem csak Zala vármegyéből, hanem a Bakonyból is – élnek is a lehetőséggel. Több fajta képviselteti magát, vérebek, weimari vizslák, tacskók, tehát széles a paletta, és természetesen minden fajtának a VAV szabályzat előírása szerinti vizsgára lesz lehetősége.

A szakember úgy véli, kiemelten fontos a hajtókutyák képzése is, mert a vadászatokon résztvevő ebek esetében számos hiányosság tapasztalható. Az új lehetőségek tükrében talán a vadászatra jogosultak részéről is kialakul, illetőleg nagyobb lesz az igény arra, hogy a hajtásokat vizsgázott kutyák közreműködésével bonyolítsák le, mivel elérhetővé válik számukra egy nagyobb létszámú olyan munkakutya-állomány, amely az eredményes munkára való alkalmasságát már igazoltan bizonyította. Ez az igényesség ösztönzőleg hathat a hajtókutyások számára, és ha az igényesség megvan, akkor meg kell adni lehetőséget is számukra annak érdekében, hogy vizsgázott kutyákkal vehessenek részt a vadászatokon – fejti ki Szabó Győző.

Rátérve a vizslákra elmondja, hogy Zala ugyan alapvetően nagyvadas jellegű, ám ettől függetlenül a vizslázás egyre nagyobb teret hódít a vármegyében, tekintve, hogy Zalában több neves tenyésztő is él. A kinológus szakemberek számára öröm, hogy a vezetők részéről a jó kutya mellett igény mutatkozik a képzéseket illetően is. Szabó Győző elmondja, hogy az őszre tervezett apróvadas VAV-ra már hónapok óta zajlik a vizslák felkészítése, gyakorlónapok keretében. Nagy érdeklődés tapasztalható, rendszeresen 10 kutya-vezető páros feletti résztvevővel zajlik a felkészülés.

A magyar agárral történő vadászat legalizálásával fokozott érdeklődés mutatkozik az agarászok részéről is, a kinológusok pedig a vármegyei vadászkutyások igényeit szem előtt tartva, e fajtacsoportnak is biztosítják a lehetőséget a vizsgára.

Köszönhetően annak, hogy tavaly a kamara ismételten VAV teljesítménybírói képzést tartott, és bővült a vármegyei VAV teljesítménybírók létszáma, egyszerűbbé válik a jövőben a vizsgák szervezése is, hiszen eddig a vadászkutyás versenyekre, vizsgákra más vármegyékből érkeztek a szakemberek, ezután viszont megoldható lesz a vizsgák lebonyolítása a helyi bírókkal is.

Szabó Győző bízik abban, hogy a lehetőségek biztosításával előbb-utóbb elfogynak az olyan kifogások, miszerint azért kell nem vizsgázott kutyákkal vadászni, mert nincs mód elérhető távolságon belül levizsgáztatni az ebeket. Ezzel párhuzamosan majd elérkezik az idő, amikor a jogszabályoknak megfelelően, minden vadászaton csak az adott feladatra képzett és vizsgázott ebek fognak részt venni, ezzel is javítva a vadászatok színvonalát.