Az agarászok képzésére a tavalyi év második felétől van lehetőség, azóta pedig zajlanak a tanfolyamok és megkezdődtek a vizsgák is.
Az agarászat jelenéről és az egyesület további terveiről Keresztes Jánossal, az Országos Agarász Egyesület elnökével beszélgettünk, aki beszélt az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy az agarászat legalizálása milyen változásokat indukált a gyakorlatban a vadászat és a tenyésztés tekintetében.
Mint elmondta, a vizsga szóbeli része több mint 200 tesztkérdésből áll, ezekből 40 kérdésre kell választ adni és emellett vannak gyakorlati feladatok is. Alkalmanként 10-12 fő levizsgáztatására van lehetőségük, eddig 47 agarász tett kiegészítő vizsgát. Az első vizsga tavaly októberben, Heves vármegyében zajlott, majd ezt két zalaegerszegi követte, szintén októberben. Zalában akkora volt az érdeklődés, hogy a két őszi vizsgát követően januárban ismét vizsgáztathattak, de máris vannak újabb jelentkezők, így reményeik szerint idén még lesz egy-két további vizsgaidőpont.
Hozzáteszi, hogy szerinte kétségtelen, az agarászat legalizálása ráirányította a figyelmet a fajtára és örömükre szolgál, hogy a nagy érdeklődés már nem korlátozódik kizárólag azokra, akik az eddigi keménymagot alkották, így az egyesület is új tagokkal bővült, annak ellenére, hogy az agarászatnak nem feltétele az egyesületi tagság. Örömmel számol be arról, hogy kimondottan sok volt az érdeklődő a FeHoVa-n is, kiadványaik már az első napon elfogytak. Úgy véli, hogy a munka beérni látszik, tehát ha lassan, de változik a szemlélet is. Egyúttal kijelenti, hogy ma már nem kérdés: az agarászat a magyar és az európai vadászati kultúra része.
A közelmúltban történt változásoknak köszönhetően tavaly december 10-én Füzesgyarmaton megszervezték az első, minden szempontból legális agárral történő vadászatot, mely igazi mérföldkő volt, tekintve, hogy az agarászatot 1948-ban tiltották be, az utolsó vadászat pedig 1943 novemberében volt. Ennek a tenyésztés szempontjából is óriási jelentősége van, hisz a tenyészvizsga maga a használat és a jövőben ezen alapulhat a szelekció.
Keresztes János kiemelete, hogy egy korszak lezárult azzal, hogy a FeHoVa-n átadták az elismerő okleveleket azoknak a személyeknek, akik nagyon sokat tettek az agarászatért, – dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettesnek, Kovács Ferencnek, az AM vadgazdálkodási főosztályvezetőjének, Kovács Gábornak, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szakmai igazgatójának és a Kinológiai Szakbizottság elnökének, valamint dr. Jámbor Lászlónak, az OMVK elnökének –, de a munka itt nem áll meg, folytatják és a további tervek között szerepel, hogy újra aktivizálni szeretnék magukat hazánk határain túl is, tervezik a külföldi kapcsolataik bővítését, fejlesztését. A 2020-as évekig ugyanis komoly külföldi jelenlétük volt, a környező országok vadásznapjain, kulturális fesztiváljain rendszeresen részt vettek, amit a Covid-járvány sajnos ellehetetlenített. A FeHoVa-n körvonalazódott is egy konkrét szlovákiai program – a Szentantali Vadásznapra készülnek, de idén ellátogatnak Erdélybe is. Külföldön is igyekeznek jó hírét kelteni a magyar agárnak, valamint az agarászatnak.
Fentieken túl arra is kitért az elnök, hogy fontos volna elérni, a tenyésztők különítsék el a magyar agár munkavonalát a kiállítási vonaltól. Véleménye szerint, a klasszikus magyar agár az, mely az elmúlt 1000 évben mind mentálisan, mind fenotípusosan vadászati célra alakult ki a Kárpát-medencében. Ezek az ősi típusú, tradicionális magyar agarak a vadászagarak, amit az 1904-es fajtaleírás reprezentál a legjobban. Sajnos, a kiállítási célra tenyésztett egyedek külleme nagymértékben eltér ettől az ősi típustól, ezért fontos volna, hogy a tenyésztő szervezetek elkülönítsék a fajta munkavonalát és ennek megfelelően bírálják el a kutyákat, mert jelen keretek között az ősi típusú magyar agár hatalmas hátránnyal indul a kiállításokon – fejtette ki véleményét.
Majd azzal folytatta, hogy a további terveik között szerepel a fajta ősi típusa génállományának rögzítése, mert ha ez sikerül, akkor genetikailag azonosítani lehet majd, hogy valóban melyik az az egyed, amelyik legközelebb áll hozzá. Az egyesületük úttörője volt ennek, hiszen 2017-ben 30 agárból vettek mintát és Kaliforniában végeztették el az első erre irányuló vizsgálatokat. Azóta már többen is felismerték ennek szükségességét és jelenleg a MATE-n is foglalkozik a témával egy munkacsoport, illetve a MEOE is próbálkozik genetikai vizsgálatot végeztetni az állománynál, amelyek alapot adhatnak a későbbi tenyésztésnek.
Végezetül az idei programokról szólt pár szót. Mint elmondta, körvonalazódnak a rendezvényeik, tavaly 27 programon vettek részt és idén is sok helyen találkozhatnak velük az érdeklődők. Néhány példát említve elmondta, hogy ott lesznek a zalaszentgróti majálison, a Nagy Endre Emléknapon Balatonedericsen, a keszthelyi Festetics Ünnepségen, a sümegi Jakab Napokon és Nagyecseden, az Agarásznapon is. Legközelebb pedig a mihályfai évadnyitó agarászatra várják a kutyabarátokat, melyet április első hetében rendeznek meg és az előadók között olyan vadászati reprezentánsokat köszönthetnek majd, mint Tóth Csaba és Kőhalmy Tamás.
Szeretettel várják az érdeklődőket rendezvényeiken. Céljuk, hogy minél szélesebb körben megismertessék a fajtát, hisz a magyar agár nemzeti kincs, így a feladatuk, hogy méltó módon megőrizzék!
