Folytatva a sellyei „mintaterület” történéseit bemutató sorozatunkat, a főidény előtti aktualitásokról ejtünk pár szót.
Ahogy mindenütt az ország nagyvadas területein, a Sellyei Pagony Vadásztársaságnál is lázasan folynak az előkészületek, hogy a bőgés időszakára már minden rendben várja az érkező vendégvadászokat. Azonban az élet nem fenékig tejfel, több tényező is hátráltatja a munkák zökkenőmentes lebonyolítását.
Ha nincs eső, az a baj, ha meg túl sok van, az is baj… – jelenthető ki – a híres dal szövegére reflektálva – az aktuális helyzetre. A Dunántúl nyugati és déli felén jelenleg a nyár folyamán lehullott csapadékmennyiség nehezíti meg a mező- és erdőgazdaságban, illetve a vadgazdálkodásban dolgozók életét. Az eső miatt csúsznak a társaságnál a terület rendbetételével: a nyiladékok, cserkelőutak tisztítása még folyik, amivel augusztus 20-a környékére szerettek volna végezni, de valószínűleg csak 28-a körül fognak tudni a végére érni. Természetesen igyekeznek elsősorban a frekventáltabb, tradicionális bőgőhelyek környékén elvégezni legelőször a szükséges előkészületeket, hogy a zavarást itt szüntessék meg a leghamarabb, majd onnan haladnak tovább a kevésbé fontosabb, a szarvasok által ritkábban látogatott helyek felé.
Szerencsére annyi jó idő azért akadt, hogy egyes saját földterületen a gabonatarlóba és a vadföldekbe a keszthelyi keveréket időben tudták elvetni, illetve olyan, zöldítésként végzett ökológiai másodvetések is vannak jó helyeken, amelyekbe olajretket, facéliát, bíborherét keverten vetettek az együttműködő gazdák takarónövényként, amely nem csak a bőgés idején, de a tél folyamán is további alternatívát fog nyújtani a vad táplálékválasztásakor. A sok eső pedig kedvezett a friss vetéseknek, bíztató képet festenek a kultúrák és a vadföldek egyaránt. A lucernákat is sikerült még időben lekaszálni a nagyobb esők előtt, három hét elegendő lesz a sarjadásának, hogy az szintén vonzó legyen a szarvasok számára. Ezeken kívül az új lesek elkészítése és kihelyezése is megtörtént, ezért a társaságnál úgy látják, hogy a csúszás ellenére felkészülten fogják megkezdeni a főidényt.
Jelenlegi állás szerint a vendégek számával sem lesz gond, a fő bőgési időszakban heti 3-4 vendég rendelkezésére fognak állni, ahogy azt az elmúlt években (a Covid időszakától eltekintve) megszokhatták. A vendégek megfelelő fogadása érdekében a Körcsönyepusztán található vadászház tisztasági festést és nagytakarítást kapott, illetve a ház környékének rendbetétele is napirendre került.
Sajnos a vadkár elleni védekezés miatt nem garantálható a teljes nyugalom a területen, hiszen a szintén veszélyeztetett szóján kívül a kukoricacsövek érése most van abban az időszakában, amikor mind a szarvasok, mind a vaddisznók igencsak vonzó eledelnek találják. Ez napi rendszeres odafigyelést igényel a vadgazda részéről. A sertevad kapcsán, a meglévő villanypásztoros védekezést a legérzékenyebb helyeken 100–120 cm magas bálaháló kifeszítésével egészítik ki, amelytől nem is a fizikai védelmet, sokkal inkább a vizuális elrettentő erőt várják. Sajnos ahogy az elmúlt években többször is előfordult, most is loptak el lezárt dobozból – a lakat felfeszítésével – villanypásztor készüléket, amely nem csak a védekezés visszavetése miatt, de kiadások tekintetében is nagy érvágás a vadászatra jogosult számára.
Nem csak a vadkár okoz gondot a kultúrákban, például a saját, korábban már bemutatott, 15 hektáros kukoricavadföldet a jég is elverte a heves zivatarok során. Ugyanakkor elmondható, hogy a belvizet is elszenvedett, majd részben újravetett vadföld mára egységes képet alkot, amiben bizonyosan a szarvasok is örömüket fogják lelni. Fontos kérdés lesz ez esetben, hogy teljes egészében lábon etetésre meghagyják, vagy téli takarmánynak is hagynak meg a tengeriből. Apropó szarvasok: a területen jelenleg látható tarvadcsapatok mennyisége szintén bíztató előjele egy jó bőgési időszaknak, arra számítanak, hogy amelyik sutavad most jelen van, már nem nagyon fog elváltani a területen kívüli nagyobb mezőgazdasági területekre.