Sokszor olvastam már ezt az angol kifejezést, és bár nem tudok angolul, megjegyeztem magamnak, mert tartalma nagyon tetszik.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

A Stockholmi Miniszteri Nyilatkozatot a Forest Europe 10. Miniszteri Konferenciáján írták alá.

Orosz György vadfotós a nyár első hetében egy dombvidéki táj eldugott szegletében cserkelt.

A háromezer hektáros minimum revírméret a szomszédos országokhoz, sőt a tengerentúlhoz képest is igen üdvös.

A Tátompuszta és Környéke Vadásztársaság területe Igal, és Magyaratád határában, Somogyország szívében fekszik.

A muflonkos egész évben vadászható vadfajunk, ezért lényegében esztendőn keresztül aktuális beszédtémát szolgáltat a vadászok számára.

A június száraz és meleg volt abban az esztendőben is. A gabonák még lábon álltak, de gyenge termést ígértek, ahogy a szederfákon is csak itt-ott csüngött egy-egy aszalódott szem.

Előrebocsátom, nem kritizálni akarok, pláne rosszindulatúlag kritizálni legkevésbé.

Az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is Magyarország egyik kiemelt állategészségügyi kockázata.

A hazánkkal szomszédos Szlovák-karszt Nemzeti Parkban is már csak két kifejlett hiúz él.

A Tolna vármegyei Diána Vadászhölgy Klub június 27-én Kölesden „Vadászat-Morál” címmel rendez konferenciát, amelynek főszervezője, Környei Noémi lapunknak nyilatkozott az eseménnyel kapcsolatban. 

Prihoda Judit grafikus- és festőművészt, lapunk illusztrátorát mindig is érdekelte, hogy mi van a látvány mögött.

Egyre több vadásztársaságtól hallom, hogy május végére „behozták” a bakok javát, üzekedésre alig marad egy-kettő.

…avagy a gabonán „felrobbanó” lövedékek.

Egy tejesedő búzatábla mellett leskelődött, és a vaddisznókat várta.

Talán idézőjelbe illenék tennem ezt a két szót, mert hiszen kiváló írónknak, Csathó Kálmánnak cikkéből vettem őket…,

A klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásairól ma már egyre több szó esik.

A Nagy Ötös elnevezés a 19. században, Afrikában, a nagy, sok esetben veszélyes vadfajok vadászatának helyszínen született meg.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának javaslatára 2025-ben egy hosszú távú kezdeményezés indult.

A sókockáról olykor olvasni olyan kommenteket, amelyek arról tanúskodnak, hogy sokan azt hiszik, ez elsősorban a vadászatot megkönnyítő valamiféle „csali”.

Juhász Ferenc tavaly ősszel Csehországban, Radošov környékén próbálta meg beteljesíteni egyik vadászálmát, a szikaszarvas terítékre hozatalát.

Egyre kelletlenebbül ülök már asztalomhoz, amikor arról van szó, hogy a Nimród részére kell valamit írnom, mert hiszen minél többet írok, minél többet gondolkodom, annál világosabb előttem, hogy a vadászat még soha olyan válságos helyzetben nem volt, mint éppen most.

A kalapokról írtam a múltkor, s ez adta az ötletet, hogy sorra vegyem az egész vadászfelszerelést fiatalabb vadásztestvéreim okulására.

A VAX4ASF projekt keretein belül a MATE szakértői több nemzetközi szakemberrel együtt megoldási lehetőségeken dolgozik az afrikai sertéspestis (ASF) visszaszorítása érdekében.

A májusi hajnalban benne van a tavasz minden édes illata, a természet ébredő zsongása és a zöld színnek valamennyi létező árnyalata.

A vadállomány nagyságának pontos felmérése, és változásának nyomon követése mindig is a vadgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása volt.

A szóró és a vele kapcsolatos szakmai kérdések az én szememben egy nagyon képlékeny és érzékeny témának számítanak.

Nem tudom én, miért, de a mi falunkban az Úrnapját jobban megtartották, mint a pünkösdi ünnepeket.

A májusi eső aranyat ér – tartja a mondás, ami dédapáink, ükapáink megfigyelései alapján helytálló is volt, de én már évekre visszamenőleg sem emlékszem rá, hogy oly mennyiségű eső esett volna a nevezett hónapban, ami elegendőnek bizonyulna.