Védett, fokozottan védett és vadászható fajok egyedei is részesülnek a hazai vadászok által sok-sok éve kijuttatott vízből és lédús takarmányból, hogy túléljék az aszály legkritikusabb időszakait.
Eddig nem készült átfogó, országos szintű felmérés arról, hogy pontosan mennyi vizet és élelmet biztosítanak a jogosultak a vadvilágnak, milyen területi és időszakos eloszlásban teszik ezt, ahogy az itatás hatását sem mérte fel még senki tudományos módszerekkel. A Nimród Vadászújság június elején elindított kérdőívét sokan töltötték ki, fontos információkat tudhatunk meg tőlük, valamint a kezdeményezés ráirányítja a figyelmet arra is, hogy a témában érdemes lenne egy alapos kutatást végezni.
Az elmúlt években egyre gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság tereiben a mára szinte elviselhetetlenné váló aszályhelyzet, amely egyaránt jelent veszélyt a mezőgazdasági termelésre és a természetes élőhelyeink növény- és állatvilágára. A gazdasági, élelmiszer-ellátási és természetvédelmi vészhelyzet alaposan feladja a leckét a döntéshozóknak és az agrárium különböző ágazati szereplőinek, mert bár látszólag közös ügyről van szó, amelyet összefogással lehetne érdemben kezelni, de mint tudjuk, ennek megteremtése nem könnyű feladat. Ha viszont nem jön létre a közös akarat és fellépés, akkor a bajba kerülő gazdák, vadászatra jogosultak és természetvédők egymás ellenében fognak megoldásokat keresni. Ennek pedig egészen biztosan a növény- és állatvilág látja majd a kárát.
A vadászok próbálják ellensúlyozni…
Amikor egy alapos, átfogó, országos szintű felmérés fontosságáról beszélünk, akkor egyszerre gondolunk arra, hogy a tapasztalatokból szerzett benyomásokon túl szükség lenne pontos adatokra is támaszkodni, amikor az itatás hatásait vizsgáljuk, mert a jövő tervezésében mindez elengedhetetlen. Ugyanakkor arra is ügyelnünk kell, hogy lássa a közvélemény, hogy milyen fontos közérdeket szolgál az, amit a vadászok tesznek. Erre utal egy 2022-ben végzett megfigyelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, amelynek során két itatóhelyen kihelyezett vadkamerák felvételeit elemezték. A több mint 22 ezer fotó vizsgálata azt mutatta, hogy közülük mindössze négyezer felvételen látható vadászható vadfaj, míg a fennmaradó 18 ezer pillanatképen védett és fokozottan védett fajok éltek a vadászok által nyújtott vízpótlási lehetőséggel. Összesen 50 állatfaj egyedei jelentek meg az itatókon. Erről a Nimród 2023. évi júliusi lapszámában, a kamarai hírlevélben számolt be Fazekas Gergely, a vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Területi Szervezetének titkára. A kutatást Jakab István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vadgazda mérnök hallgatója végezte.
Ma már evidenciaként emlegetik a vízhiánnyal foglalkozó szakemberek, hogy a jelenlegi vészhelyzet a mezőgazdaság 150 éve tartó átalakulásának következménye, amely eddig a víz elvezetését erőltette azért, hogy minél nagyobb területeken lehessen szántóföldi művelést végezni. Ezt elfogadva elmondható, hogy a vadászok ennek következtében kénytelenek jelentős áldozatok árán gondoskodni a vízpótlásról.
Nimród-kérdőív
Lapunk idén június elején tett közzé felhívást a vadászatra jogosultaknak, hogy válaszoljanak néhány kérdésünkre a vaditatókkal kapcsolatban. A néhány percet igénylő online kérdőívet lapzártánkig 133 vadászatra jogosult töltötte ki. Az ország minden szegletéből adódtak válaszadók, és bár voltak aktívabb vármegyék, de nagyjából egyenletes eloszlásról adhatunk számot. A vadászterület jellegét tekintve a mezőgazdasági érintettség képviselte a nagyobb részt, illetve sok vegyes jellegű terület jogosultja is kitöltötte, valamint egyharmad arányban a jellemzően erdős vadászterületek is képviseltették magukat. A revír nagyságát illetően a kérdőív kitöltőinek majdnem a fele a 3001–6000 hektáron gazdálkodók közül került ki, közel egyharmaduk pedig a 6001–10 000 hektáros kategóriába tartozik. A válaszadók 17 százaléka képviselte a 3000 hektáros kategóriát, 5 százalék pedig a 15 000 hektár felettieket.
(…)
A teljes cikket a Nimród Vadászújság augusztusi számában olvashatják.