Mezei nyúl szakmai napot tartott az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete december 2-án Békéscsabán, a myxomatózis járvány hazai megjelenése és intenzív terjedése miatt.
A rendezvényen Prof.Dr. Gál János, az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat-, Vad-, Hal-, és Méhegészségügyi Tanszékének vezetője előadásában elmondta, hogy a myxomatózis egy Európa-szerte előforduló betegség. Az első fertőzést mezei nyúlnál 2014-ben, Angliában mutatták ki, majd megjelent Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is az elmúlt években. Magyarországon 2025 októberében igazolták először a myxomatózis vírusát elhullott mezei nyulakban.
Egy pox vírus okozza a betegséget, amelyet főként szúnyogok terjesztenek, de egyéb vérszívók is, például a bolhák, vagy paraziták is szerepet játszhatnak a terjedésében. Spanyol-portugál tudományos cikkek szerint nyár végén és ősszel van a járvány csúcsa, majd ahogy megjelennek az első fagyok, a betegség megáll. Prof. Dr. Gál János szerint azonban ez az állítás még vélelem alatt áll nálunk, hiszen folyamatosan monitorozzák a vármegyéket, és a lehűlés ellenére még mindig találnak fertőzött állatokat a terítékekben Magyarországon.
A myxomatózis klinikai tünetei a szemkörnyéki, az orrnyílás-, és a szájnyílás körüli duzzanatok, a füleken lévő kölesnyi méretű gócok, a jellegzetes a szemhéj ödéma, valamint a pontszerű bevérzések a szemhéj belső felületén. Ez utóbbi tünet a házinyúlnál és az üregi nyúlnál nem jelenik meg, csak a mezei nyúlnál. A vírus a hámsejteket támadja meg, amikben vízforgalmi zavar alakul ki, a sejtek elkezdenek megduzzadni. A fejtáji kötőszöveti vizenyőtől kialakul a jellegzetes oroszlánszerű fej. A vírus megtámadja a mezei nyúl tüdejét, veséjét és a máját is. A szemtájéki gyulladás tájékozódási zavart okoz és sokszor ez vezet az állat elhullásához: elüti egy jármű, vagy áldozatul esik egy ragadozónak. A fertőzés után 5-8 napra jelennek meg a klinikai tünetek. Hozzátette, hogy ez egy obligát patogén kórokozó, ami azt jelenti, hogyha megfertőződik a mezei nyúl a vírussal, akkor meg is betegszik.
Prof.Dr. Gál János felhívta a figyelmet a járvány szigetszerű megjelenésére, amit a hazai adatok is jól mutatnak: Győr-Moson-Sopron vármegyében november közepén három terítéket vizsgálva 40 százalékos volt a fertőzött mezei nyulak aránya, Békés vármegyében volt olyan 1800-as teríték, amelyben egyetlen beteg egyedet sem találtak, azonban Dévaványán már 81 százalékos fertőzöttségről érkeztek adatok. Csongrád-Csanád vármegyében eddig még nem találtak myxomatózissal fertőzött mezei nyulat.
Arra a kérdésre, hogy milyen lesz a populáció regenerációja, Prof.Dr. Gál János azt felelte, hogy ezt most még nem lehet tudni, a következő 2-3 év fog választ adni rá.
Hozzátette, hogy egy járvány akkor tud kialakulni egy populációban, ha a fertőződéshez szükséges állománysűrűség jelen van. Ezért azt javasolta, hogy a vadgazdálkodók lehetőség szerint csökkentsék a mezei nyúl állományuk létszámát, vagyis hasznosítsák vadászattal, vagy élőnyúl befogással. A meghagyott nyulaknál pedig tegyenek meg mindent, hogy azok jó kondícióban legyenek, illetve fokozott figyelmet fordítsanak a róka és a sakál gyérítésére a területen. Az etetésnél érdemes arra figyelni, hogy ne egy helyre kerüljön a sárgarépa, murokrépa vagy az alma. Az élőnyúl befogással kapcsolatban megemlítette, hogy akik ezzel foglalkoznak, ők tartják a 7 napos karantént, ami a nyúlexport szempontjából nagyon fontos.
A szakmai nap másik előadója Prof.Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója volt, aki bevezetőjében elmondta, hogy 2017 után több olyan változás is történt, amelyeknek köszönhetően a mezei nyúl terítékadatai 85 ezerről 150-160 ezerre nőttek. Ezek közé tartozik az új vadászati jogszabály megalkotása, amely lehetővé tette a vadászható ragadozó fajok elejtését éjszakai látóeszközökkel, továbbá az Országos Magyar Vadászkamara eszköztámogatása is. Hozzátette, hogy az aktív vadgazdálkodási tevékenységet ezen felül segítette még a területalapú támogatások változása is, mint például a késleltetett tarlóhántás.
A vírus terjedésével kapcsolatban Dr. Heltai Miklós felhívta a figyelmet a vérszívókra, amelyek a szél segítségével nagyobb távolságokra is eljuthatnak. Ezzel magyarázta, hogy az első myxomatózissal fertőzött mezei nyulak Győr-Moson-Sopron vármegyei megjelenése után pár héten belül már Békés vármegye egyes területein is felütötte a fejét a járvány. A professzor arra is figyelmeztetett mindenkit, hogy azok az állományok sincsenek biztonságban, ahol eddig még nem jelent meg betegség, illetve ahol megjelenik, ott nagyon nagy mortalitással kell számolni. A mezei nyúl intenzív hasznosítását ő is javasolta, viszont az élő nyúl befogásával és mozgatásával kapcsolatban kifejtette, hogy mivel ez egy potenciális vírusterjesztés, ezért az országban sehol nem szabadna engedélyezni addig, amíg a járvány tart.
Előadásának végén Dr. Heltai Miklós a folyamatos ragadozógyérítés fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy nem szabad elhanyagolni a járvány ideje alatt sem, mivel a mezei nyúl populációjának a myxomatózis utáni felépülési időtartamát alapjaiban befolyásolhatja a területen lévő predációs nyomás.
