
Azon a területen, ahol a legtöbbet szoktam vadászni, van egy „halastó” nevű hely.
Azért tettem idézőjelbe, mert nemhogy hal nincs a környékén, de vizet is csak akkor lát ez a néhány hektáros mező, ha épp esni talál. Egy itt töltött lesvadászat alkalmával fogant meg a gondolat, hogy mi lenne, ha a vadföldek mellett vadtavakat is létrehoznánk, hiszen az aszállyal ez a revír, és az egész ország küzd.
A vadföld egy régóta bevett „jó gyakorlat”, nemhogy szakirodalma, egész tudománya van mára, hasznosságuk elvitathatatlan. De mit ér a vegetáció, vagy az arra fordított energia, ha egyszerűen nincs víz? Mert ha ezutóbbi van, akkor vegetáció is lesz, de fordítva ez már sokkal nehezebb. Természetesen van egymásra hatás a talaj, a növény és a víz között, ezért amikor vízgazdálkodásról beszélünk – csak úgy, mint más természetközeli-, akár vaddal való gazdálkodási formánál – akkor csak és kizárólag rendszerben érdemes gondolkodnunk, pont az ilyen egymásra hatások miatt.
Hiába esik, hiába jön a jég- vagy a zöldár, ha nem tudom megtartani a csapadékot és elszivárog a homokban, vagy tovahömpölyög a Fekete-tenger felé. Ezt ismerte fel a kormány a vízüggyel karöltve és létrehozták a „Vizet a tájba” programot. Ennek keretében a földtulajdonos, a gazdálkodó elárasztathatja egy-egy földjét, amennyiben az erre alkalmas területen fekszik. Mondanom sem kell, hogy ezzel az árasztással mennyit nyer – ismét a rendszer! – a talaj, a flóra és a fauna.
Ahol pedig nincs lehetőség árasztani, ott napelemes, szélkerekes kutakkal is létre lehet hozni kisebb-nagyobb tocsogókat, dagonyákat (és már erre is van elérhető pályázat). Aligha több pénz, idő és energia, mint egy jól kezelt vadföld, de még ha valamilyen oknál fogva drágább is lenne, akkor is kifizetődő, hiszen helyben tartja nekünk a vadat, bőséges táplálékforrás alakul ki körülötte, megkönnyíti a megfigyelést, a vadászatot és még a nem vadászható, vagy védett fajok is jól járnak.
Ha pedig nincs lehetőség sem árasztani, sem kutat fúrni, akkor elég egy markoló! Az ökológiai vízgazdálkodás során ugyanis létre lehet hozni olyan „objektumokat” egy munkagép segítségével, amelyek nagyban segítenek a talajvíz megtartásában, ezzel hozzájárulva többek közt a vegetáció gyarapodásához. Ilyenek az övárkok, sima árkok, „fészkek” a dombtetőkön, kisebb gátak és még sorolhatnánk. A megoldások igen széles tárháza áll rendelkezésünkre, ha az akarat megvan.


