Bemutatkozik az Állatorvostudományi Egyetem, Egzotikusállat-, Vad-, Hal- és Méhegészségügyi Tanszékének a Vadászati, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Osztálya
Az Állatorvostudományi Egyetemen a vadászat-vadgazdálkodás oktatás az állatorvostan-hallgatóknak régóta lehetőséget adott, és ad ma is arra, hogy betekintést nyerjenek egy természetközeli, nemes tevékenységbe: a vadászat világába.
Az egyetemen Janisch Miklós (1. kép) kezdte el oktatni a „vadászat tudományát” az állatorvostan-hallgatók számára. A fakultatív tantárgy keretében két féléven keresztül tanulhatták a diákok a hazai, vadászható fajok biológiáját, valamint vadászatuk módjait. A tantárgy elvégzését követően, a második félév lezárásaként a hallgatók bizottság előtt tettek záróvizsgát, amelynek eredménye a leckekönyvbe is bevezetésre került (1. kép).
Janisch tanár úr, akinél állatorvosgenerációk - így a szerző is - elsajátíthatták az élményekkel fűszerezett előadásokon a vadászat tudományát, a vadászetikát és az erkölcsi alapokat, 1996-ban vonult nyugállományba.
Ekkor Vetési Ferenc professzor úr - ezen sorok írójának egykori munkahelyi vezetője az Igazságügyi Állatorvostani és Kórbonctani Tanszéken - felismerve a stúdium fontosságát, megadta a lehetőséget (ekkor már másoddiplomás, végzős hallgatója voltam a soproni Erdőmérnöki Karon folyó vadgazdamérnöki képzésnek), hogy néhány fakultatív tantárgyból másoddiplomával záruló képzést hozzon létre a témában.
- A soproni évek alatt kollegámmal, Dr. Marosán Miklóssal együtt olyan nagynevű professzoroktól tanulhattam, mint Prof. Dr. Kőhalmy Tamás, Prof. Dr. Faragó Sándor, Prof. Dr. Náhlik András és Prof. Dr. Jánoska Ferenc – emlékezett vissza Dr. Gál János professzor.
A stúdium továbbvitelét támogató Vetési professzor úr szárnyai alatt Dr. Gál János kidolgozott egy több fakultatív tantárgyból álló csomagot, amely alapján - az akkori törvényi szabályozás keretei között - a végzett állatorvosok kézhez kaphattak egy, a másoddiplomával egyenértékű betétlapot az állatorvos-doktori oklevelük mellé.
Az 1996-1997-ben kidolgozott tantárgyakat (vadászati állattan, vadászati ökológia, vadászat-vadgazdálkodás, fegyvertan, trófeabírálat, vadegészségügy, vadtenyésztés és takarmányozás, valamint vadászati jog) - utóbbi két tárgy kivételével – e sorok írója építette fel és majd két évtizeden át önállóan oktatta is igen nagy hallgatói érdeklődés mellett. Voltak évek, amikor 70-80 állatorvostan-hallgató iratkozott be egy-egy kurzusra.
A vadászati-vadgazdálkodási oktatás egészen 2012 nyaráig ezen keretek között folyt, amikor a tantárgyak felelőse másfél éves szakmai kiküldetésen vett részt Marokkóban. Ez idő alatt Dr. Marosán Miklós folytatta az oktatást, aki a közben átalakuló jogszabályi háttér által elvárt követelményekhez igazította a tantárgyak körét. Ma is ennek alapján adja ki az Állatorvostudományi Egyetem a teljes tematikát teljesítő, végzős állatorvosok számára az említett tanúsítványt (2. ábra).
Marrokóból az Állatorvostudományi Egyetemre visszatérő Gál dr., Sótonyi Péter professzor úr támogatásával (Rektor úr felismerte az egzotikusállat- és vadegészségügyben rejlő, addig az egyetemen kiaknázatlan lehetőségeket) megalapította az Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszéket, amely immár szervezeti keretet is adott a vadászati-vadgazdálkodási képzés számára az egyéb oktatási tevékenységek mellett. A vezetői támogatás mellett a soproni alma materrel további jó kapcsolatok ápolását célzó együttműködések is körvonalazódtak.
2015-ben a tanszék vezetője hozta létre a Vadászati, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Osztályt, amelynek keretében zajlik a megreformált vadászati-vadgazdálkodási oktatás. Az osztály munkatársai jelenleg Dr. Marosán Miklós (egyetemi docens), Dr. Tóth Tamás (egyetemi docens) és Abaúji Norbert (PhD hallgató). Tóth dr. fő kutatási területe a történeti zoológia, amelynek egyik gyümölcse a keselyűkről íródott, átfogó szakkönyv (3. ábra), míg Marosán dr. főleg vadkár témakörökkel foglalkozik.
A tanszék területe az elmúlt években teljes felújításon esett át, amely így egy új, korszerű, az oktatási tevékenység magas szintű végzését lehetővé tevő épületben kapott helyet. Az aulában lehetőség nyílt egy vadászati-vadgazdálkodási múzeumrész (4. ábra) kialakítására, amelynek rendszerezése és elrendezése Dr. Tóth Tamás keze munkáját dicséri.
A tanszék neve időközben megváltozott, ami ma az Egzotikusállat-, Vad-, Hal- és Méhegészségügyi Tanszék nevet viseli. Európában, de világszinten is unikumnak számít, hogy az állatorvosképzésekben az egzotikusállat gyógyászat mellett egy tanszék ad otthont a vadászat-vadgazdálkodás és vadegészségügy, a nagyon nagy gazdasági jelentőséggel bíró halászat és halegészségügy, valamint az ökológiai szempontból kiemelt fontosságú méhészet-méhegészségügy területeinek. Így ma a tanszék komplex oktatási feladatokat lát el a graduális-postgraduális képzések terén (5. ábra). A tanszékhez tartozóan került kialakításra a Fővárosi Állat és Növénykertben, a Kihelyezett Állatkerti Állategészségtani Tanszék is, melynek vezetője az állatkert főigazgatója, Dr. Sós Endre. Ezek talaján állva a tanszék munkatársainak rangos ázsiai és amerikai egyetemekkel is sikerült gyümölcsöző oktatási és kutatási együttműködéseket kialakítani.
A tanszék Vadászati, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Osztálya az érdeklődő állatorvostan-hallgatók vadászati oktatása mellett a vadegészségügy tekintetében is jelentős eredményeket ért el, különösen az apróvadra fókuszálva. A tanszék a zárttéri fácánnevelésben számos technológiai anomáliákra visszavezethető betegség kezelésében - az ok- és ésszerű antibiotikum használatot szem előtt tartva - új módszereket dolgozott ki. A fácánban több, korábban nem ismert fertőző betegséget sikerült azonosítani, így a fiatal, pár hetes korú madarak vírus enteritiseit is. Ezek közül hazánkban elsőként írtuk le az avian astrovirus fertőzést ebben a fajban. Ugyancsak elsőként határoztuk meg Magyarországon a fácánokban enteritist okozó rotavírustörzs teljes genomszekvenciáját, továbbá elsőként írtuk le a fácánokban az átoltható vírusos mirigyesgyomor-gyulladás kórképet is (6. ábra).
A mezei nyúl esetében is számos új eredményt hozó kutatás zajlik a tanszéken, részben olaszországi és szlovákiai tenyészetekkel együttműködésben. A hazai szabadterületi mezei nyúl populáció állategészségügyi monitoring-jellegű vizsgálatai is nagy múltra tekintenek vissza. A Dr. Gál János a soproni almamaterben ma is aktív szerepet vállaló Faragó Sándor professzor úr témavezetésével és szakmai támogatásával, PhD képzés keretében, még a 2000-es évek elején elkezdte a mezei nyúl állományok komplex állategészségügyi vizsgálatát. A 2014-ben alakult tanszék kutatási tevékenységei között ma is kiemelt szerepet kap a mezei nyúl. Így a nemrég mezei nyúlban is megjelent, betegség, a myxomatosis, tudományos folyóiratokban történő leírása mellett, a zárttéri tartás során felmerülő állategészségügyi problémák tanulmányozása, a nemzetközi partnerekkel a tartási, tenyésztési technológiák fejlesztése is zajlik. Újabban egyes élettani adatok, így az egészséges mezei nyúl szemnyomás értékeinek a meghatározása is a tanszékhez kötődik (7. ábra).
Marosán dr. tevékenységi körét képezi a vadkárbecslés és ennek jogi megítélése. Tóth dr. történeti zoológiai kutatásaival és ennek eredményeként megjelenő rangos publikációival teszi kerekké a tanszék tudományos munkáját.
Az Állatorvostudományi Egyetemen a graduális képzésben zajló vadászati képzés mellett, a végzett állatorvosok számára posztgraduális kurzus keretében elérhető a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar oktatóinak a bevonásával indított és már egy képzési ciklusban le is záródott vadegészségügyi szakállatorvosi szak is. Ennek kiemelt jelentősége van a mai állatjárványok (afrikai sertéspestis, madárinfluenza stb.) szabadterületi, vadállományokban zajló ciklusának a kezelésében, a betegségek járványtanának a megértésében és oktatásában.
- A jelen sorok zárásaként itt szeretnék nagy hálával köszönetet mondani mindazon professzor uraknak, tanárainknak, mentorainknak, aki lehetővé tették és teret adtak az állatorvos-doktor képzésben a vadászat és vadegészségügy oktatás fennmaradásának. Vetési Ferenc professzor úr mellett sokat tanulhattunk tanárainktól, így a szakmai ismeretek mellett a vadászias, etikus életszemléletet is elleshettük. Sótonyi Péter rektor úr nyitott, előrelátó stratégiai döntései nélkül nem állhatna az Állatorvostudományi Egyetemen egy, a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódott, önálló tanszék, ami a vadegészségügy terén hatalmas potenciális lehetőségeket ad számunkra az együttműködések talaján álló, dinamikus fejlődésre, megőrizve Janisch Miklós legendás alakjának szellemiségét – zárta a beszélgetést Prof. Dr. Gál János.