Sorozatunkban olyan grafikusok, festőművészek engednek bepillantást egy-egy alkotásuk kulisszái mögé, akiknek központi témája a vad, és a vadászat ábrázolása.
Valaczkai Erzsébet CIC nemzetközi nagydíjas, Csergezán Pál-díjas grafikus- és festőművész az alföldi tanyavilágban, a pusztaföldvári Harangos-ér partján nőtt fel, ahol nem csupán a háziállatok, hanem a vadon élők is részei voltak az életének. 16 éves korában kezdett el tudatosan rajzolni, diplomamunkáját madáretológiából írta, és saját grafikáival illusztrálta. Most Tarnaleleszen él, Heves vármegyében, egy olyan helyen, ahol szintén körülveszi őt a természet. Lassan negyed százada vadászik is.
- Ahhoz, hogy alkossak, szükségem van az élményre, hogy élőben találkozzak a vaddal. Aktívan kijárok, megfigyelek, és annak alapján próbálok mindig egyedit alkotni. Az erdőn, mezőn gyűjtött élmények alapján dolgozom, de a vadászatot és a terítéken lévő vadat nem szoktam megjeleníteni – avatott be a részletekbe a művész.
A „Tél” című műalkotásával kapcsolatban Valaczkai Erzsébet elmondta, hogy nagyon szereti a rókát, mint témát, és számtalanszor találkozott velük a természetben, rengeteg élménye fűződik hozzájuk, csak úgy, ahogyan a fácánokhoz is.
- Az egyik kedvenc vadam az elbűvölő, ugyanakkor ravasz róka, ami már a gyermekkoromat is szinte végig kísérte. Egyszer mentem reggel az iskolába, és ott ült előttem egy vörös bundás az úton, a hóban – emlékezett vissza.
Ezen a képen egy téli séta elevenedik meg, ahogy fent a gáton ballag a ravaszdi, lent pedig ott lapul a fácánkakas. A ragadozó nem veszi észre a madarat, azonban a fácán észleli a veszélyt.
A művészi alkotói munka mellett Valaczkai Erzsébet gyerekeket is tanít vadábrázolásra.
- Megtanultam keményen dolgozni a tanyán, és ezt szemléletet az élet minden területén képviselem, ugyanúgy az alkotói munkámban, mint a tanításban – zárta a beszélgetést a grafikus- festőművész.
A „Tél” című kép mérete 50x40 centiméter, pasztell technikával készült műalkotás.
