Egyre több vadásztársaságtól hallom, hogy május végére „behozták” a bakok javát, üzekedésre alig marad egy-kettő.
Őszig így „le van tudva a gond”, csak a vadkárra kell figyelni. De megéri rögtön az idény elején meglövetni minden őzbakot?
Arról már értekeztünk, hogy jó-e idénykezdetnek az április idusa, nem volna-e jobb kicsit kitolni. Rengeteg hozzászólás érkezett a cikk alá s néhányan jelezték is, hogy az április 15-től el lehet térni későbbi időpontra. Ez igaz, de amikor az egyik fő érv a jelenlegi mellett az, hogy így megelőzhetjük a szomszédos országok májusi idénykezdetét, akkor ugyan melyik vadásztársaság fog lemondani két hétig a germán vendégről? Márpedig a nyugati jáger akkor megy a szomszédhoz, ahol már 15-én rájuk virradhat. A gazdasági kényszer nagy úr, hiába van lehetőség későbbi időpontra tolni az első vadászatokat.
Minden évben foglalok az ország egynémely pontján bakokat, főleg olyan tájakon, amelyeket valamely más okból is igen szeretek, vagy emlék köt oda. Egész esztendőben jó kapcsolatot ápolok az ottani vadásztársakkal és minden beszélgetéskor feljön, hogy „már csak te vagy bakos vendég”. És nem kell nagy számokra gondolni, ezeken a területeken egy-két bakról beszélünk, míg a tervben jóval több szerepel. Tehát áprilisban és májusban meglövi mindenki a magáét. Persze könnyebb vadásztatni, nincs akkora takarás, könnyebb szelektálni, stb. A vadgazda oldalát abszolút megértem, legalábbis a munkaszervezés részét. Az már vitás, hogy az a komoly agancsot viselő bak, amely végül terítékre kerül, nem lett volna-e jobb, ha még egy üzekedésben örökít. Volt rá ideje az előző években is, ez igaz, de a ránézésre is aranyérmeseknél – kérdezem – nem lenne-e jobb, ha úgy mint a szarvasbikánál, külön idénye lenne, hogy csak a szaporodási időszaka alatt volna vadászható?
Természetesen így benne van a pakliban, hogy „kint marad”, jövőre nem hoz annyit a konyhára, de hátha majd az utódai… És ha a gímnél, dámnál működik, akkor illene működnie az őzbaknál is, amely trófeájából hazánk szintén rekorder. Elhiszem, hogy hívásban – főleg ezekben a faramuci, hol van, hol nincs üzekedésekben – nehezebb, de véleményem szerint hosszú távon beérne a gyümölcse.