Tavaly nyáron kerestem fel ózdi fegyverműhelyében Balázs Istvánt, az Ezüstgolyó Fegyverjavító Műhely tulajdonosát, aki fegyverműszerész és vadászpuskaműves is.
A Nimród Vadászújságban 2022-től találkozhattak a kedves olvasók István munkáinak bemutatásával, első ízben egy TOZ-8-as „újratöltése” kapcsán. Azóta többször megfordultam műhelyében, ahol a precíz műszerész gépei társaságában, friss keményfaforgács illatban fogadott.
A júniusi látogatás célja István eddigi leghosszabb projektjének bemutatása volt, mely egy régi, ZKK 600-as vadászfegyver teljes átalakítását célozza. Akkor azt mondta Pisti, hogy a fegyverátalakítás és felújítás három részben valósul meg. Az első harmad történéseiről – fotódokumentációval kiegészítve – a nimrod.hu oldalon még tavaly számoltam be, mely itt elérhető.
Pisti invitálására – és tolmácsolásában – az azóta eltelt idő történéseit elevenítem most fel.
Az előző cikk azzal zárult, hogy műszakira kész állapotban összeszerelésre került a puska.
- A műszaki vizsgáztatás során felülvizsgálták a munkám pontosságát, amely kifogástalan eredménnyel zárult. Ezután megtörtént a fegyver fém alkotóelemeinek barnítása, mostanra szép fekete lett minden eleme – mutatta az elkészült alkatrészeket egy fehér vászonra kipakolva a mester.
- Ezután következett az agyazás készítése, melynek első mozzanata az alapanyag kinézése volt – folytatta izgatottan az elbeszélést, majd megmutatta az ügyfél által kiválasztott gyalult felületű diófaanyagot.
- A tusa kívánt körvonala kivágását követően tovább dolgoztam a faanyagon, és hosszas, nagy odafigyeléssel végzett munkát követően már a fegyver tusába illesztettem. Ez nagyon pontos és alapos munkát kíván – tette hozzá István.
Egy kis bepillantást is engedett a tusába, hogy jól látható legyen a fegyver „helyének” kialakítása, melyet marógép és különböző kéziszerszámok (vésők, csőágy-gyalu) felhasználásával végzett el a puskaműves.
Az előagy végére és a markolat aljára az ügyfél ébenfa berakást kért, ami nem „egyszerűen” feketére pácolt fát, hanem igazi ébenfát jelent, melynek megfelelő méretben történő beszerzése nehézkes, és emellett meglehetősen drága alapanyag is – számolt be a munka nehézségeiről a szakember.
Az ébenfa berakás felragasztott állapotában már nagyon sokat dob az amúgy is gyönyörű mintázatú diófa tuson.
A második harmad végére a tusa már elnyerte végleges méretét, természetesen úgy, hogy minden fő mérete a tulajdonos testi adottságaihoz lett igazítva, egy személyes konzultáció alkalmával
- A tusa felülete itt még durván csiszolt, az igazán szemet gyönyörködtető rész ezután fog következni. – mondta vendéglátóm, aki arcán a megszokott mosollyal, sajnálattal hozzátette, hogy többet egyelőre nem árulhat el, de ha érdekel, a teljes készültségnél újra vendégül lát…